Meg tudsz szerezni?

Huszonnyolcadik fejezet

Jungkook

Ma Jimin átjön hozzám. Tegnap sikerült a tervem és visszaszereztem, ráadásul ő ajánlotta fel nekem, nem én könyörögtem ki, amit külön sikerként könyvelek el. Viszont kicsit bűntudatom van, mert azt mondta megaláztam és idegesít, hogy az exéhez hasonlított, aki elmondása szerint sokszor megtette vele. Én viszont nem vagyok olyan és ezt neki is be fogom bizonyítani. Szeretem őt, nagyon, és az a legfontosabb, hogy boldognak lássam. Ha jobban belegondolok, még sosem láttam annak...

Azt tervezem, hogy főzök neki valami finomat, amit el is kell kezdenem, ugyanis nem sokára itt lesz a kis ördög. Chanyeol úgy tudja, hogy Hoseok-nál lesz, én pedig sokáig dolgozok, ezért nem megyek át, úgyhogy akár itt is aludhat, anyát úgysem zavarná, apa pedig... Ő elköltözött. Hiányozni fog, de megígérte, hogy rendesen tartjuk majd a kapcsolatot.

Bolognait fogok csinálni, ahhoz minden van itthon és gyorsan kész van, úgyhogy neki is látok és odateszem a vizet forrni, majd a szósznak is neki kezdek. Szeretnék vele egy kicsit romantikázni, hogy ne csak testiség legyen köztünk, hisz érzelmileg is közel kell kerülnünk egymáshoz. Pontosabban neki hozzám, mert én már eleve rohadtul szerelmes vagyok belé.

Éppen elkészül a kaja és megterítek, mikor csöngetnek, én pedig hevesen dobogó szívvel megyek ajtót nyitni. Amint meglátom az ördögöcskét, beharapom az alsó ajkam, mert valami eszméletlenül gyönyörű. Egy bézs színű, vászon rövid nadrág és fehér, bővebb ing van rajta, melynek felső pár gombja ki van gombolva, így tökéletes rálátást nyújtva kecses nyakára és mellkasa egy részére. A farkam megrándul miatta, de vissza kell fognom magam, mert most nem a szex lenne a lényeg, bár tuti megdugom még a nap folyamán.

-Szia! - mosolyodik el, majd beljebb jön, amint elállok az útból.

-Szia! - dörmögöm és magamhoz rántom, hogy megcsókoljam, azt csak nem hagyhatom ki, az a köszönés része ugyebár.

-Egyből a lényegre, ez tetszik! - válik el vigyorogva ajkaimtól és letér a nyakamra, hogy megszívogassa a bőrömet.

-Igazából... főztem ebédet! - tolom el magamtól, amíg el tudom, meg mielőtt teljesen felizgatna.

-Ó. - lepődik meg egy pillanatra. - Akkor együnk, éhen halok! - enged el ő is, majd mosolyogva szökken be a konyhába és huppan le a megterített asztalhoz. Utána megyek és leülök vele szemben, majd neki és magamnak is szedek a még gőzölgő ételből. Nem sokat beszélünk evés közben, mégsem kínos a hangulat, amit jó jelnek veszek. - Ez nagyon finom volt Jungkookie! - simogatja meg a pocakját, amint befejezi az evést. - Annyit ettem, hogy muszáj lesz lemozognom! - pillant felém csábosan.

-Arra gondoltam nézhetnénk valami filmet, addig is ülepedik a kaja... - terelem egyből a témát.

-Jól van. - sóhajt kissé csalódottan. Baszd ki Jimin, én csak szeretnék több időt tölteni veled úgy, hogy nem szexelünk! Csak a testiséggel nem fogom elérni, hogy bízzon bennem, ezért meg kell állnom még egy kicsit, hogy rávessem magam, mégha kibaszott nehéz is.

-Mit szólnál a Titanichoz? - tudom, elég nyálas film, de megható is, amivel talán ki csalok belőle valami érzelmet és akkor megvigasztalhatom.

-Még nem láttam. - mondja kissé megrántva a vállait, ezzel jelezve, neki mindegy.

-Nem láttad? Az meg hogy lehet? Mindenki látta már a Titanicot! - döbbenek le, ugyanakkor ez még jól is elsülhet, mert az újdonság erejével fog rá lecsapni a dráma.

-Hát én nem. Hallottam róla, de tudod, hogy nem vagyok egy túl romantikus alkat, szóval sosem éreztem szükségét, hogy megnézzem. - kezdi el leszedni az asztalt, amiben hamar megakadályozom és beküldöm a nappaliba. Anya még nincs itthon és jó pár órán keresztül nem is lesz, tehát szerintem jut időnk mindenre.

Most nem mosogatok el, csak gyorsan bevágom a tányérokat a mosogatóba, majd a szőkeség után rongyolok és hamar be is kapcsolom a filmet a tévénken, amit összekötöttem a laptopommal. A kanapén helyezkedünk el, elég közel egymáshoz, Jimin pedig még hozzám is bújik, ami kissé meglep, de nagyon jól esik.

A film harmadánál kezdek rájönni, nem hátsó szándék nélkül közeledik ennyire felém, ugyanis apró kacsóját a combomra teszi, jó közel a farkamhoz és meg is nyomogatja, majd újra a nyakamra hajol, hogy apró csókokat leheljen rá, vagy olykor meg is nyalogassa.

-A filmet nézd! - szólok rá, igyekezve minden izgalmat elfojtani a hangomban. Fújtat egyet aranyosan és a képernyő felé fordul, nem is próbálkozik többet a kis kanos ördögöcske. A tervem tökéletesnek látszott, viszont nem számoltam egy valamivel, pontosabban kettővel. Egy, hogy én marhára szeretem ezt a filmet, kettő, kibaszottul el tudok érzékenyülni rajta. Ez most is így történik és ha egyedül lennék, már taknyom nyálam egybe folyna, de Jimin miatt tartanom kell magamat. Jó lenne megőrizni a méltóságom. Akaratom ellenére mégis megszökik egy-két könnycsepp, amiket megpróbálok észrevétlenül letörölni az arcomról, miközben a mellettem lévő fiúra sandítok fél szemmel, aki úgy tűnik semmit nem vesz észre a szerencsétlenkedésemből. Az ő arcán viszont semmi arra utaló jelet nem vélek felfedezni, hogy elérzékenyült volna, amit nem tudom hogyan csinál. Bassza meg, ez a világ egyik legmeghatóbb filmje, amiben nem csak egy igazából megtörtént tragédia van ábrázolva, de egy gyönyörű szerelmi történet is.

A filmnek vége szakad, mire én konkrétan már egy érzelmi roncs vagyok és ezt nem egyszerű eltitkolnom Jiminie elől. Ő felül rendesen, ezzel kiszakadva a karjaimból és lábra is áll.

-Hova mész? - nézek rá értetlenül.

-A szobádba! Vagy itt akarod csinálni? - néz rám hasonlóan bugyuta arckifejezéssel. Nem hiszem el ezt a srácot, de komolyan...

-A filmről nincs valami véleményed? - nekem nehogy azt mondja nem volt rá semmi hatással!

-Hát... Jó volt. - nyögi ki egyszerűen.

-Csak jó? Téged komolyan hidegen hagyott az egész? - hüledezem.

-Dehogy is, azért én sem vagyok érzéketlen! - mintha egy kicsit felháborodna. Na ebbe jól beletenyereltem... - Az például ahogy a hajó elsüllyedt, tökre megrázó volt és az a sok ember! Még csak menekülni sem tudtak, mert esélyük sem volt, ez is sokkoló volt! - magyaráz hevesen és kissé dühösen.

-És a szerelmi szál? - kérdezek rá a lényegre. Jimin megnyugodni látszik és visszaül mellém a kanapéra.

-Hát DiCaprio jól néz ki benne, ha ezt tudom hamarabb megnézem! - mosolyodik el.

-Szerinted nem tragikus, ami velük történt? - én csak visszagondolva rá is elszontyolodom. Ha én veszíteném el Jimint, abba tuti belepusztulnék!

-De persze az, de engem inkább a többi ember sorsa izgatott jobban. - fordul felém, aztán rendesen meg is döbben, mert szerintem nem számított arra, hogy egy ilyen érzékeny pillanatomban kap rajta. - Ahw~, Jungkookie! Elérzékenyültél? - mosolyog rám és annak ellenére, hogy azt hittem ki fog nevetni engem, inkább elfogadás csillan meg a szemeiben. - Na gyere ide, te kis crybaby! - kuncogja, miközben szét tárja karjait, ahogy a lábait is szokta.

Egy percig sem gondolkozom, belebújok ölelésébe és kiélvezem a pillanatot. Igaz, fordítva terveztem, de ezzel is megelégszem, mert nem sokszor lehet Jiminnek ezzel az oldalával találkozni. Sőt, szerintem ezt csak a gyerekeknek tartogatja, akik mellett néha rá sem lehet ismerni. Mintha valami apai ösztön jönne elő belőle és meg kell mondanom, akkor rohadt aranyos. Azzal pedig jóformán cseppfolyóssá varázsol, mikor hátam és tarkóm kezdi simogatni, tényleg mintha egy kisbaba lennék. Végül is, én is szopizok rendesen mikor megetet...

-Most már szexelhetünk végre? - töri meg a meghitt csendet a tipikus Jimin féle módon, amire muszáj felnevetnem. Boldogan adok neki egy igenlő választ, mire hasonló örömmel az arcán ugrik fel a díványról, mikor én is ezt teszem és felé nyújtom a kezem, hogy a szobámba kísérjem és kikeféljem belőle a lelket is. Talán érzékenyebb vagyok nála lelkileg, de dominánsabb is és legalább annyira kanos, úgyhogy nem változtat semmi azon a véleményemen, hogy minket az ég is egymásnak teremtett!

Köszönöm, hogy elolvastad és remélem tetszett!🖤