Meg tudsz szerezni?

Harminchatodik fejezet

Jungkook

Amíg Jimin elmegy a mosdóba, addig én körülnézek, hátha megpillantom a többieket. Jobbról balra ingatom a fejem és alaposan végigpásztázom a tömeget, de egyenlőre nem látok semmit innen a pult mellől.

-Szia! - toppan elém hirtelen egy körülbelül Jiminnel egymagas lány, csábosan mosolyogva, de mivel elég váratlanul ér, megrezzenek, ami feltűnik neki is és kiszélesedik a vigyora. - Már figyellek egy ideje téged és eléggé bejössz nekem, szóval nem lenne kedved ismerkedni? - kacsint rám haját csavargatva. Én nem tudom miért csináljak ezt a csajok, mármint a hajcsavargatást, de én rühellem, szerintem nem vonzó.

A csaj válla felett végre észreveszem az én kis szerelmemet, aki pár méterre tőlünk figyel minket. Elmosolyodom, majd a csajra nézek, miközben Jimin elindul felénk.

-Nem egyedül vagyok, a párommal jöttem, szóval ha megbocsájtassz. - szeretném lerázni magamról, de a csajszi a könyökömre tapasztja a tenyerét és közelebb is hajol, hogy mondjon még valamit.

-Engem nem zavar, ha téged sem...

-Félre ribanc! - löki el tőlem a leányzót Jimin, szikrákat szóró szemekkel, amik nem mellesleg biztosan a féltékenység miatt keletkeztek és ez nekem igencsak imponáló, ezután pedig olyan mohón tapad ajkaimra, hogy a gyomromtól a farkamig mindenem beleremeg, a lány meg orrát felhúzva trappol el mellőlünk.

-Tessék, ezt idd meg! - nyomok a kezébe egy rövid italt, mikor végre sikerül rendelnem és úgy tervezem koccintunk ránk vagy valami, de mire megfordulok, hogy megtegyem, a csöppség már az üres poharat rakja a pultra. - Kis türelmetlen! - rázom meg a fejem, magamban hozzátéve, mint a szexben. Mindent máris azonnal. Én is felhörpintem az erős italt és kérek még kettőt, de ezt már előrelátóan nem adom előre a kezecskéjébe. - Igyunk ránk! - emelem meg picit a poharat.

-Kettőnkre! - koccintja hozzá az övét és fel is hajtja a piát, apró grimaszt vágva. Én meg még mindig csak állok ott sóbálvánnyá dermedve, mert ebbe is simán belement akadékoskodás nélkül és még hozzá is tette, hogy kettőnkre, vagyis rá és rám, egyszerre. Kettőnkre bassza meg! Ez rohadt megható! - Na mi van Jeon, nem megy? Nyuszi vagy? - incselkedik a kis törpe, amivel el is űzi romantikus gondolataim. Ideje megnevelni ezt a kis pernahajdert. Lehúzom a piát és a pultra vágom a poharat, majd magamhoz rántom a szőkeséget és a füléhez hajolok.

-Viselkedj aranyom, különben nem állok jót magamért! - beleharapok a nyakába, erre felszisszen, de nem lök el magától.

-Akkor értem állj Jungkookie! - a hangja tele van pajkossággal, amitől a vérem elindul a déli tájakra, hogy tegye amit a kisfőnök mond. Ha ez így megy tovább, itt dugom meg ennek a kócerájnak a mocskos budijában, de Jimin ettől jobbat érdemel, sokkal jobbat.

Sajnos szemem sarkából egy igen ismerős alakot látok meg felénk közeledni, ezért mint a tűztől, úgy húzódom el Jimintől, amit értetlenül fogad mindaddig, míg nem biccentek bátyja irányába. Hoseok is feltűnik mellette, mögöttük pedig két csaj és azt kell mondjam már egyikőjük sem tűnik józannak.

-Sziasztoook! - rikkantja el magát haverom és átkarolja vállamat közém és Jimin közé állva.

-Csajok, ő itt a legjobb haverom Jungkook, ő pedig - rántja magához Jimint is - a drága kisöcsém, Jimin!

-Sziasztok, én Haru vagyok, ő pedig a barátnőm Micha! - mutatkozik be a szőke hajú lány, majd a mellette lévő világos barna hajúra mutat.

-Na, most, hogy lefutottuk a tisztelet köröket, mi mennénk is! - szólal meg Hoseok is, majd Jiminhez lép és odasúg neki valamit, amit a szőkeség egy sunyi mosollyal a szája sarkában hallgat végig, aztán visszasúg valamit. Tudom, hogy haverok, tisztában vagyok vele, mégis a féltékenység úgy söpör végig rajtam, mint egy tornádó, pláne mikor mindketten felém pillanatnak és tovább sutyorognak. Leginkább az bánt, hogy Jimin a vörösnek mindent elmond, ő mindent tud róla, míg én alig valamit. Én akarok lenni az az ember, akinek beszámol az összes gondolatáról, minden érzéséről, az ég áldja már meg.

A hangulatom a béka segge alá süllyed és ez Jiminnek is feltűnik, rá is kérdez, de csak lerázom és újabb italokat rendelek. Innom kell.
Fél óra múlva spicces állapotban ugrálok a zenére, míg Jimin előttem hasonló állapotban, kacagva teszi ugyanezt. Annyira gyönyörű, komolyan mondom.

-Miről beszéltetek Hoseokkal? - hajolok Jimin füléhez, hogy csillapítsa kíváncsiságom, mert hiába érzem jobban magam, megőrjít a tudat, hogy nem tudom miről volt szó.

-Csak annyit, hogy Chan ma nem alszik otthon, szóval a miénk a lakás, Jungkookie! - hallójárataimba kúszik Jimin aranyos, de huncut kuncogása, plusz ehhez még hozzájön a tudat, hogy az egész éjjel a miénk és nem kell csendben lennünk mint nálunk, anya miatt, vagy náluk Chan miatt.

-Szeretném letépni rólad most azonnal az összes ruhát és végignyalni minden egyes porcikádon! - dörmögöm vágy ittasan és fenekébe is markolok, melyet csak nekem enged, csak én tehetem meg ezt vele.

-Ahh, Kookie! Mit szólnál hozzá, ha hazamennénk? - húzódik el tőlem, beharapja alsó ajkát és kecsegtetően megemeli szemöldökeit.

Nem is kell több, azonnal megragadom a kezét és mint ahogy a dzsungelben szokás a macsétával vágni a gazt, hogy haladni tudj, úgy vágok én is át a tömegen. Még az Atyaúristen sem állíthatna meg attól, hogy Jimint, életem szerelmét ma úgy megkeféljem, hogy még holnap is beleremegjen az emlékébe.

A buszon elég kemény a helyzet, mert nem bírom levenni a tekintetem Jimin enyhén kipirosodott arcáról és csillogó szemeiről, melyeket az alkohol okozott nála, a gatyámban pedig nemhogy éledezni kezd a szörnyeteg, de már lassan szétszakítja a ketrecének szánt alsómat.

A lakásuk bejáratán csókolózva rontunk be és ahogy bezárul mögöttünk az ajtó, neki nyomom, hogy nyakán lévő, izzadságtól enyhén sós bőrét is megkínozzam.

-Kookh! Fürödjünk le előtteh! - sóhajtozik.

-Miért? Én most azonnal akarlak!

-Ne siessh annyirah, különben is büdös vagy! - rögtön elválok tőle és döbbenten figyelem arcát, melyen lassan egy nagy vigyor jelenik meg. A kis szemtelen! - Csak kicsit szeretnék kijózanodni, akkor jobban élvezem a szexet! - gyengéden arcomra teszi jobb kezét, megcirógatva azt. Mégis hogyan tudnék a szelíd Jiminnek ellenállni? Ő mindig olyan makacs és dacos, ritka mikor ilyen lágy. Persze imádom őt azért amilyen kis házsártos tud lenni, pont az ilyenek miatt esik tőle sokkal jobban a lágyság, melyet jobban meg kell becsülni mikor adja.

Csak egy gyors zuhanyt tervezek és szerencsére ő sem akar órákig pancsolni a kádban. Együtt fürdünk, tényleg csak fürdünk, habár mindkettőnknek áll a zászló... rúd. Jimin háttal fordul nekem, így van alkalmam végig mérni tónusos hátát és kerekded fenekét, amibe terveim szerint ma nem csak a farkam, de fejem is elmerül. A tusfürdőért nyúl, én meg gondolok egyet és kiveszem a kezéből, hogy megmosdassam. Nagy adag gélt nyomok a tenyerembe, összedörzsölöm és lassú mozdulatokkal kenem el a szőkeség hátán, majd lesiklanak mancsaim arra a lédús gömbölyű barackra, ami a kedvenc gyümölcsöm Jiminen és a vágatába is be-becsusszan jobb tappancsom. Onnan előre nyúlok és bal kezemmel mellkasát subickolom, jobbal pedig a farkát és golyóit megmosom, amit ő vállamra hajtott fejjel, sóhajtozva fogad.

-Ahh, Jungkookh ohlyan izgatóh vagy! - nyöszörög karjaim között, bal tenyerem alatt pedig érzem mennyire hevesen dobog a szíve. Nem tudom eldönteni az izgalomtól vagy esetleg, talán valami, rám nézve sokkal jobbtól kalimpál ennyire, mindenesetre akkor is miattam van, ami csúcs érzés.

Köszönöm, hogy elolvastad!🖤