Meg tudsz szerezni?

Tizenötödik fejezet

Jimin

A recepciós pult mögött rendezgetem az iratokat, mikor kilép az egyik rendelőből Shownu. Kicsit feszélyezett közöttünk a hangulat, de igyekszem visszarázódni a régi kerékvágásba csak kevesebb flörttel.

-Jó reggelt Jimin! Nem jött még Mrs. Kwon fogimplantátuma? - lép a pulthoz.

-Szia! Nem, a futár sosem ér ide tíz előtt! - pakolgatok tovább, de könnyed stílusban válaszolok.

-Á, értem. - süti le a szemeit zavartan.

-Kérdezhetek valamit? - állok meg a munkámban, bólint egyet és végre ő is a szemeimbe néz.
-Te és Jina, együtt vagytok? - kíváncsi vagyok igaz-e, ugyanis Hobi mondta tegnap este, hogy azt hallotta randizni fognak.

-Ömm... Hát még nem, de elhívott randizni és igent mondtam. - simítja a tarkójára a tenyerét megint csak zavarba jőve.

-Értem. Hát, sok sikert Shownu, de azért húzz kotont ha kefélsz vele, mert Jina egy jó nagy ribanc! - lököm oda neki kis adag undorral a hangomban. Most már semmi értelme megjátszani magamat előtte és nem is teszem többé. Meglepetten fogadja vehemens viselkedésemet, de nem vagyok hajlandó foglalkozni vele. Szarok az egészre.

Egész nap megmarad közöttünk a fagyos hangulat és haza is eléggé ingerülten megyek. Azért nem kevés időt öltem bele abba, hogy engem dugjon meg és az most mind kárba ment. Ahogy a lakásba lépek, megint hangzavar fogad a nappaliból, tehát Jungkook és Chanyeol videójátékoznak. A hűtő üres és nincs semmi más kaja sem, szóval el kell még mennem vásárolni is, megint.

Nem sok kedvem van hozzá, sőt semmihez és elég morcos is vagyok, amin egy jó szex segíthetne, de a kibaszott bátyám miatt még ez sem lehetséges. Fújtatva megyek a szobámba és veszem át a munkában viselt ruhámat, egy sokkal kényelmesebb pólóra és rövid nadrágra, mert odakint tikkasztó meleg van, majd felkapok egy szatyrot és elindulok a boltba.

Frusztráltan dobálom be a kosaramba azt a pár dolgot, amit veszek a vacsorához, aztán magamnak is berakok egy kisdoboz mogyorós jégkrémet, majd a kasszához megyek és fizetek. Valahogy jobban elbaszta a kedvemet ez az egész Shownu-Jina  ügy mint kellett volna és a meleget sem bírom túl jól. Nyűgös vagyok és fáradt, ilyenkor pedig jobb ha senki nem szól hozzám.
Otthon a két jó madár már a konyhában nevetgél, amivel ismét felbasszák az agyamat. 

-Csumi szaros! - röhög a hülye nagy fülű bátyám.

-Anyád a szaros! - morgom oda.

-Az a te anyád is! - vigyorog továbbra is.

-Na és? Úgyis te vagy a kedvence, nem? - rántok vállat indulatosan.

-Jól vagy, Jimin? - kérdezi óvatosan Kook.

-Szerinted jól vagyok? Nem elég, hogy egy kibaszott hosszú nap után a rohadt melegbe hazavánszorgok, még menjek el a boltba is mert ti ennyire nem vagytok képesek, aztán álljak le főzni! - tajtékzom a dühtől és csapkodni kezdek, ami megint csak jelzi, hogy eléggé ideges vagyok.

-Ne hisztizz már, olyan vagy mint egy kislány! - nevet fel Chanyeol, pedig jobb lenne ha befogná a pofáját. Gyilkos szemekkel fordítom tekintetem felé, mire megszeppen. Ó igen, faszikám. Elszabadítottad a krakent!

-Hiszti? Hiszti? - kérdezem vérben forgó szemekkel. - Kettőnk közül te vagy a hisztisebb te nyomorék! Ha nem lennék itt és nem gondoskodnék rólad, megenne téged a kosz, de meg sem lep, hiszen anyuci pici fiának mindig a segge alá toltak mindent! - őrjöngök emelt hangon, de konkrétan remegek az idegtől. Fogom magam és megelőzve, hogy jobban elfajuljanak a dolgok, inkább beviharzom a jégkrémemmel és egy kanállal a szobámba, erélyesen becsapva az ajtót.