Meg tudsz szerezni?

Ötvenötödik fejezet

Különkiadás II.
Hoseok

Reggel nagyon kómásan kelek fel arra, hogy Jiminie pakolászik mellettem és hirtelen fel sem fogom mi a franc van. Nagyot ásítva fordulok a hátamra és nyitogatni kezdem a szemeimet. Ahogy az ágy vége felé nézek, látom, ahogy a kis szőke, lopakodva hagyná el a szobát, ezért megköszörülöm a torkomat, mire egyből megáll és kínosan mosolyogva fordul felém.

-Hova-hova? - vonom kérdőre, reggeli rekedtes hangomon.

-Koh Phanganra megyünk, nem emlékszel? - kérdez vissza.

-Akkor miért nem költöttél fel? Egy pillanat és összekészülök! - mondom neki, persze egy szót nem gondolok belőle komolyan, mert eléggé másnapos vagyok és azzal is tisztában vagyok, hogy ez a kirándulás nem négyünk miatt lett kitalálva, hanem Jungkook és maga miatt.

-Nem vagy rosszul? - lepődik meg.

-Nem! - hazudom és felülök az ágyban, de muszáj a fejemhez kapni, amibe belenyilall a fájdalom.

-Aha, azt látom. - méreget karba tett kézzel. - Őszinte leszek veled Hobi. Nem jöhetsz velünk!

-Miért is? - vigyorodom el cukkolva ezzel Jimint.

-Ne szórakozz! Tudod nagyon jól, hogy Kookkal akarok lenni! - csattan fel.

-Tudom. - kuncogom. - És azt is, hogy odáig vagy érte! - jelentem ki, mire megforgatja a szemeit.

-Nem vagyok oda érte! - tiltakozik egyből, de ismerem az én pici barátomat.

-Magadnak hazudhatsz Jiminie, de nekem nem tudsz! - dőlök hátra újra az ágyban, hamár nincs ma programom.

-Nem hazudok senkinek! - horkant fel. - Bejön, ez igaz, de semmi komoly csak barátság! - jelenti ki látszólag határozottan.

-Jól van Pici. - bólintok, azonban egyáltalán nem vagyok meggyőzve. Ekkor kopogtatnak az ajtón és biztos vagyok benne, hogy Jiminie casanovája jött, mire az említett szőke egy olyan örömteli arckifejezést vesz fel, amilyet évek óta nem láttam tőle. Ajánlom neki és Jungkooknak is, hogy viselkedjenek egymással, mert nem akarom mégegyszer a legjobb barátomat olyan mélyen látni, mint régen.

-Holnap jövök! - mondja, majd el is hagyja a közös szobánkat. Holnap? Ez a srác már megint sunyizik valamit, de amíg boldoggá teszi, engem nem zavar.

Visszafekszem aludni és délután négyig fel sem kelek, viszont mikor mégis, annyira éhes leszek, hogy muszáj lemennem az étterembe. Ahogy kilépek az ajtónkon, egyből Chanyeolba botlok, aki szintén a saját szobájukat hagyja el éppen.

-Te se mentél? - lepődik meg egyből.

-Dehogy! Fel sem bírtam kelni, pedig Jimin keltegetett egy csomó ideig. - hazudom, hogy ne keverjem bajba a szöszkét.

-Nekem is szólt Kook, de lélegezni is alig volt erőm. - jegyzi meg, miközben elindulunk a lift felé.

Végül együtt eszünk és meglepő, de teljesen normálisan elbeszélgetünk egymással. A múltkori feszült hangulatnak már híre sincs köztünk, aminek nagyon örülök, mert féltem, hogy megmarad az a kínosság köztünk, viszont tudom, hogy beszélnünk kell majd arról a csókról. Nem akarom elijeszteni őt, ezért nem kezdek bele azonnal, inkább felajánlom neki, hogy nézzünk valami filmet. Fellelkesülve hív át inkább a saját szobájukba, mert az ő laptopján jóval több film van, én meg nem is hoztam az enyémet, szóval nem is értem mit akartam...

-Mit szeretnél nézni? - nyitja meg azt a mappát, amelyben rengeteg filmcímet pillantok meg. - Vígjáték, horror, akció? Vagy valami dráma, esetleg romantikus? - fordul felém.