Meg tudsz szerezni?

Ötvenkilencedik fejezet

Jungkook

Hevesen csókolózva tolom Jimint vissza az ágyra, majd felé mászok és letérek nyakára, hogy puha bőrét hintsem be durva puszikkal. Teljesen megőrjít engem ez a srác és tudom, tudom, hogy nem kellene most lefeküdnöm vele, de nem bírok ellenállni Jiminnek és a csodás testének.

Sóhajtozva túr a hajamba és mégközelebb húz magához, én pedig nem ellenkezem. Államra téved jobb kacsója és felemeli a fejemet, tehát muszáj elválnom illatos bőrétől. Csillogó íriszekkel tekint szemeimbe, mintha mondani akarna velük valamit, aztán lassan vonja fejemet magához, hogy aztán az ajkaimra tapadjon.

Nem vadul csókol, amivel meglep, hisz baszni akart, ahogy ő fogalmazott, ez a csók pedig finom és lágy. Lábait körültekeri csípőmön és karjait is a nyakamon. Megérzem a merevedését a nadrágomon keresztül, ezért hozzádörgölöm az enyémet. Mindketten felsóhajtunk, Jimin még a buksiját is hátra hajtja, ezzel felfedve előttem torkát. Nyomok pár puszikát a füle tövébe és onnan haladok egyre lejjebb. Gyengén megharapom az ádámcsutkáját is, majd megnyalom, hogy ne hagyjon nyomot rajta. Mellkasát végig csókolom, de azon hagyok jó pár nyomot, majd mellbimbóit is felváltva beszopkodom.

-Jhungkookh. - nyöszörög, mikor letérek hasára is, hogy ott is jelezzem, ott járt a szám, egyre közelebb kerülve péniszéhez, mely már teljesen mereven az alhasára van simulva.

Kikerülöm azt és lábait a nyakamba veszem, hogy belső combjait cirógassam meg ajkaimmal, nyelvemmel és fogaimmal. Még látszanak rajta a legutóbbi szívás nyomok, amiket rajta hagytam, de most jócskán készítek újakat is. Ő az enyém és ezek a jelek pontosan ezt fogják az eszébe juttatni, amikor majd meglátja azokat.

Gátjág kezdem masszírozni hüvelykujjammal, mire megremeg a farka és egy halk nyögés keretében csordogálnak ki belőle az első adag vágycseppecskék. Kinyújtom a nyelvemet és megnyalogatom a golyóit. Jó munkát kell végeznem, hogy soha ne felejtse el ezt az esetet és amíg meg nem jön az esze, mindig felemlegesse. Sosem talál még egy férfit, aki feltétel nélkül és ennyire szeretni fogja őt, mint én. Rá kell jönnie, hogy tökéletes vagyok a számára, úgy, ahogy ő is az nekem.

Alaposan benedvesítem az ujjaimat és elkezdem kitágítani csodás fenekét, miközben farkát is a számba veszem. Nyelvemmel izgatom azt belül, míg szabad kezemmel a tövére markolok és erősen megszorítom. Jimin hatalmasat nyögve emeli fel a fejét és beharapott ajakkal figyeli, ahogy ügyködöm a péniszén.

Mikor teljesen tágnak ítélem, legalábbis annyira, hogy beférjek, leveszem a rajtam lévő nadrágom és alsóm, benedvesítem péniszem és bejáratához illesztem azt, majd felegyenesedem. Eszemben sincs gumit húzni, érezzen csak mindent a kis tündér, ha már szakítani akar velem.

Lassan tolom be a farkam Jiminbe, ami talán fáj neki az arcából ítélve, de nem állok meg. Jobb hamarabb túlesni rajta, ezt ő is tudja. Amint teljes méretem benne van, megint felé tornyosulok tenyereimen támaszkodva, nem csókolom meg. Csak figyelem bájos, kipirult arcát és igyekszem az agyamba vésni a látványt, hisz ki tudja mikor lesz ilyen legközelebb.

Jimin beharapott alsó ajakkal és azzal a fura csillogással az íriszeiben, néz a szemeimbe. Könyökeimre ereszkedem, így közelebb kerülve a szépséghez, akinek szédítő illatával most az alkohol szaga keveredik, de ez mit sem von le a fiú varázsából.

-Csókoljh meg, Jungkook! - kéri az alattam fekvő szőkeség. Nem mondok semmit, de nem is teszem, amit kér, csak tovább kémlelem lélegzetelállító valóját. Annyira szeretem ezt a srácot és ha darabokra is zúzza a szívemet, én akkor is szeretni fogom. - Csókoljh meg, kérlek! - suttogja esdekelve és kacsóit is a nyakamba akasztja, hogy lehúzzon magához, sőt, még kobakját is elemeli az ágyról, de én nem hajolok lejjebb. - Kérlek... - suttogja újra ajkaimra olyan elesetten, hogy a szívem összefacsarodik.

Olyan hirtelen képes változni. Az előbb még egy szex éhes démon volt, most meg egy elesett fiú, aki a csókomért könyörög. Nem húzom tovább az agyát, azonnal ajkaira tapadok, mire törékeny testecskéje megremeg és megint körém vonja végtagjait, melyekkel olyan erősen tart, mint még soha. Szinte fojtogató érzést kelt, mégsem bánom, mert olyan érzetet nyújt, mintha ragaszkodna hozzám.

Megmozdítom a csípőmet, erre a csókba nyög és én is felmorranok a nagyszerű érzésre, amit ez a tüneményes srác nyújt nekem. Szépen lassan járok ki-be benne és próbálok kiélvezni minden egyes pillanatot, ami olyan hirtelen elreppen. Egyik lökésem eltalálja Jimin gyengepontját, ettől egy hatalmas nyögés szakad ki belőle. Ajkaira tapadok és úgy gyorsítok a tempón. Lehunyom a szemeimet és csak az érzésre koncentrálok.

Könyökeimen támaszkodva a kezeimmel közre fogom arcát, és nem engedem el. Úgy csókolom, mintha tényleg az utolsó alkalmunk lenne, de nem az. Nem lehet az.

-Szeretlek! - suttogom ajkai közé, miközben ismét gyorsítok lökéseimen.

Jimin kinyitja szemeit és elmosolyodik, de nem tudom, hogy felfogja-e, mi is történik, vagy csak a kéj tetteti ezt vele. Pillanatokkal később elélvez, ami közben rám szorul, így én is átlépem a gyönyör kapuját és belé engedem fehér nedvem a szépség hátsójába.

Pihegve húzódom ki belőle és elfekszem mellette, majd felé fordítom fejemet. Csukott szemekkel, gyorsan emelkedő és süllyedő mellkassal hever az ágyon, mint aki világát sem tudja. Még mindig lehunyt pillákkal kúszik hozzám közelebb, egészen addig, míg hozzám nem préseli magát és arcát a nyakhajlatomba temeti, fejét bal alkaromra helyezve. Valami nedveset érzek meg a bőrömön, ami valószínűleg az izzadtsága lehet, ami az én fejemről is folyik rendesen.

-Maradsz a barátom? - szólal meg hosszú hallgatás után. A hangja erőtlen és nem vagyok biztos benne, de mintha meg is remegne.

-Igen, maradok. Ha tényleg ezt akarod. - mondom, amibe majd bele pusztulok, amíg kipréselem magamból ezeket a szavakat, de nem akarok újra veszekedni vele.

-Köszönöm. - motyogja és megkönnyebbülten sóhajt fel, de még mindig nem húzódik el tőlem, hanem bal karjával átöleli a derekamat.

Kezeimet hátára csúsztatom és simogatni kezdem ott, ahol érem, mert tudom, hogy ez megnyugtatja és úgy érzem egy kicsit feldúlt most, habár fogalmam sincsen miért. Szexelni akart, én pedig belementem. Azt akarja, hogy csak barátok maradjunk, én abba is belementem. Itt én vagyok az, aki feldúlt lehetne, mégis neki van szüksége babusgatásra. De mit tehetnék? Nekem ő az első és mindent megadok neki, amit csak akar.

Talán egy fél órát is így fekszünk, mikor már azt hiszem, elaludt, de megmozdul és kimászik a karjaimból. Nem néz rám, csak bemegy a fürdőbe, a következő dolog, amit halok, pedig már a zuhany. Nekem is jó lenne lefürdenem mielőtt útnak eredünk és hamarosan el is kell készülődni, mert délben indul a repülőnk.

Összeszedem a levetett ruháimat, felöltözök, majd elhagyom a szobát és az enyém felé veszem az utat. Odabent elég büdös van, sötét, valamint az is feltűnik, hogy a két jómadár Chan ágyában alszik. Ez kicsit fura, de nincs időm ezen gondolkodni. Ablakot nyitok és berongyolok a fürdőbe, hogy rendbe tegyem magamat.

-Ébresztő~! Ébresztő~! - kiabálok, mikor kijövök a gőzzel megtelt helyiségből és rázogatni kezdem a srácok lábát.

-Hagyjál... - motyogja Hoseok és közelebb bújik Chanhoz.

-Keljetek már marhák! Nem sokára indulunk és még pakolnunk kell, meg enni! - zajongok tovább, ami megteszi hatását és zombi módban ugyan, de elindul ki-ki a maga dolgára.

-Jimin jól van? - torpan meg Hobi az ajtóban és visszanéz rám, mikor Chan a fürdőbe megy.

-Gondolom. - rántok vállat közönyösen.

-Értem. - motyogja, majd elhagyja a szobát.

Megkísérlek nem gondolni a szőkeségre, mert félő, hogy elsírnám magam miatta, ezért minden erőmmel a pakolásra fókuszálok. Mikor mindennel készen vagyunk, együtt megyünk le egy utolsó közös kajálásra az étterembe, itt Thaiföldön, majd vissza fel a cuccunkért és irány a repülőtér. Jiminen semmi nem látszik abból, ami hajnalban történt, ami megint felidegesít kicsit, de elfojtom magamban a keserűséget és inkább azon töprengek, hogyan fogom visszaszerezni őt, mert amint hazaérünk, minden erőmmel azon leszek.

Köszönöm, hogy elolvastad!🖤