Meg tudsz szerezni?

Harminchetedik fejezet

Jungkook

Mikor befejezem, Jimin lemossa magáról a habot és ahelyett, hogy megtenné velem amit én vele, fogja és kilép a kádból. Zavartan nézem végig, ahogy egy törölközőt csavar a derekára, majd megindul az ajtó felé, de mielőtt megkérdezném mégis mire véljem ezt, megfordul.

-Mosakodj meg te is, addig én előkészítem a terepet! - megnyalja ajkait és kacsint egyet, majd elhagyja a fürdőszobát.

Nem hazudok ha azt mondom, életemben nem zuhanyoztam még le ilyen gyorsan. Szerintem másfél perc alatt végzek és el is zárom a csapot, majd gyorsan megtörölközöm, de én a picúrral ellentétben egy szál faszba lépek ki a meleg párával telt fürdőből, amit a kisebbik Jeon meg is érez, hisz jóval hűvösebb van és összeugrik pöppecskét. Na nem baj, majd Jimin izzó katlanja felmelegíti.

A szobájába érve azonban csak üresség fogad és hiába dörzsölöm meg a szemeim, nem változik semmi. Talán a konyhában van, hogy igyon vagy nem tudom, ezért átmegyek oda, de nem. Üres.

-Jungkookie~! - hallom meg kéjesen hízelegve kiabálni valahonnan. Követem a hangot, de nem találom őt, amíg még egyszer nem szól. - Jungkookie~, itt vagyok~! - kacarászik. Ez olyan mintha... mintha... Csak nem?

-Úristen! - nyelek nagyot, mikor meglátom Jimint a bátyja ágyán élvezkedni. Egyik keze farka körül, másik keze ujjai mélyen a fenekében, miközben megvonaglik. - Miért vagy itt?

-Miérth ne?

-Jimin, ez Chanyeol szobája, az ő ágya! Én nem...

Kezei megállnak, kihúzza ujjait magából és könyökeire támaszkodva pillant rám a félhomályban.

-Kookie, ne mondd, hogy nem izgat fel, hogy titokban a legjobb barátod ágyában kefélj az öccsével! Engem rohadtul beiindít már csak a gondolata is! - visszaejti fejét a matracra és két kezével végig simít az alatta lévő takarón, csak ekkor veszem észre, hogy azért a saját paplanjával lefedte Chan cuccát. Akárhogy is próbálok a józan eszemre hallgatni, igaza van. Izgat a gondolat és az, hogy ennyire alattomosak legyünk. Jimin olyan mint egy démon, aki addig suttog a fülembe, amíg bármibe belemegyek, csak vele lehessek, én pedig nem ellenkezem.

Mielőtt ismét verni kezdené a farkát, felé mászok és összefogom csuklóit a feje fölött, majd egyik kezemmel ott tartom azokat. Az ajkaira tapadok, hogy megint érezzem finom, húsos ajkait, nyelvemmel pedig ismét felfedezzem szájüregét.

-Fordulj meg, bébi! - lehelem puha párnáira. Kifejezetten lassan teszi, amit mondok, íriszei telve vannak vággyal, amitől még nehezebb visszafognom magam, de meg akarom ízleni odalent is.

A tarkójánál hintek apró csókokat a bőrére és a gerince mentén haladok egyre lejjebb, Jimin pedig sűrű jóleső sóhajokat hallat. Fenekéhez érve, mindkét feszes kis félgömbjébe beleharapok, ami kissé erősre sikeredik, mert Jimin felszisszen, de nem szól érte. Megemelem a csípőjét és feltérdeltetem, hogy testének csodás bejárata a szemem elé kerüljön. Annyira fel vagyok ajzva, hogy nem akarom sokáig húzni az időt, ezért hamar falni kezdem ízletes lyukát. Imádja mikor ezt csinálom és ezt csodás hangjával is jelzi.

-Nemh hozhtamh gumith! - jut eszébe hirtelen, de semmi baj, mert tudom, hogy Channak is van és azt is, hol tartja.

-Nem baj bébi. - nyugtatom meg és felegyenesedem, majd a haverom szekrénye aljából kihúzok egyet. Azért itt tartja, mert szerinte az éjjeli szekrénye túl feltűnő, nem mintha bárki turkálna benne, bár most én azt tettem. Nem is igazán használja, lehet le van járva már a szavija is... - Bébi, tágítsalak még? - kérdezek rá, hisz nem csinálhatta magának maximum egy percig, ráadásul csak kettő ujjal.

-Nem kellh, csakh légy óvatos! - rázza meg a fejét, közben hátára fordul és csillogó szemeivel figyel.

Kibontom a kotont és magamra görgetem, majd tenyerembe köpök és a nyálam alaposan elkenem a farkamon. Jimin előzőleg alaposan benedvesített ánuszához illesztem és lassan elkezdek befelé nyomulni. Fájdalmasan nyög fel, mire megállok és lehajolok hozzá, hogy csókkal vonjam el figyelmét, péniszét pedig verni kezdem. Nyakamba kapaszkodva húz jobban magához és belenyög a csókba, amit én is megteszek.

Amint teljesen elmerülök benne, lihegve csókolgatom nyakhajlatát és igyekszem nem azonnal elélvezni a szorongató alsó fele miatt. Ő is kapkodja a levegőt. Hajamba túr és kissé megrántja pár tincsemet, felmorranva emelem meg a fejem, hogy a szemeibe nézzek amelyben megesküdnék, hogy könnyek csillognak. Ennyire fájna neki? Rendesen ki kellett volna tágítanom és nem rá hallgatni!

Megsimogatom arcát és homlokára hintek apró csókot, hogy megnyugtassam. Megragadja arcom mindkét oldalán, aztán szájára húzza sajátom, hogy egy gyomor rengető csókban részesítsen.

-Meheth! - nyöszörög.

Komótosan mozgatom csípőm, mert amilyen türelmetlen tud lenni, képes és nem foglalkozik a fájdalommal, csak hajszolja az orgazmust. Mikor nem fájdalmasak a nyögései, akkor gyorsítok és élvezem nem csak forró, szűk belsejét, hanem gyönyörű hangját is, melyet bátran enged ki így is, hogy éppen a tesója ágyán, annak szobájában dugunk.

-Junghkookh, Junghkookh, Junghkookh! - nyögi folyamatosan a nevemet. Olyan szinten feltüzel ezzel, hogy kegyetlen tempóra váltok, állatiasan vicsorogni kezdek és erőteljes csapásokat mérek prosztatájára. Felsikkant és önkívületi állapotban ordibál. Megmarkolom a farkát és alig párszor rántok rajta, már tele is lövi a tenyeremet édes nedvével, rászorítva záróizmát farkamra.

-Jiminh! - nyögöm telelőve a gumit gecivel, ráhanyatlok apró testére és mozgok még párat levezetésül. - Jólh megszorongattál a végénh! - vigyorgom ahogy legördülök róla.

-Igenh. - mondja, de olyan mintha csak megszokásból tenné, közben meg teljesen a gondolataiba van merülve.

-Jól vagy? - fordulok felé és felkönyökölök, hogy jobban lássam.

-Persze! - mosolyodik el, az előző Jiminnek már nyoma sincs. - Menjünk át az én szobámba, mielőtt itt dőlünk ki. Képzeld Chan milyen fejet vágna! - kuncogja el magát és feltápászkodik.

-Kicsit meglepődne, utána meg őrjöngene egy sort. - húzom el a számat.

-Szerintem soha többet nem szólna hozzám, mert szerinte tönkre tennélek és mint tudjuk én kőből vagyok, nincsennek érzéseim. Csak te számítanál neki. - ránt vállat könnyedén. Hiába a könnyed hangsúlya, nekem fáj, hogy ezt mondja. Chan nem így gondol rá, de az igaz, hogy engem pátyolgatna, mert tudja, hogy érzékenyebb vagyok mint a tesója. Ettől függetlenül szereti Jimint.

-Jimin. - szólok utána.

-Hm? - pillant rám, közben a földre dobott törölközőjét tekeri vissza magára.

-Ez nem igaz. Chan szeret téged, csak olyan mint te, hogy nem tudja úgy kimutatni. Na meg én érzékenyebb vagyok, ezt te is tudod... - motyogom a szemeibe nézve. Átfut az arcán valamiféle düh és szomorúság keveréke, de olyan gyorsan, hogy nem is vagyok benne biztos, jól láttam-e.

-Mindegy, hagyjuk! - legyint. - Te maradsz Chan ágyában, vagy mi?

-Ja, nem!

-Akkor szedd össze magad és hozd majd a takarómat. - indul meg kifelé.

Gyorsan elszaladok kezet mosni, mivel még mindig Jimin spermájától ragad az egész, kidobom a használt kotont is, majd visszamegyek Chan szobájába a takaróért és bebattyogok Jimin szobájába. Felöltözve fekszik oldalán az ágyon, nekem háttal és szuszogásából ítélve már alszik. Bebújok mögé és magamhoz szorítom őt, majd nyakába puszilok és párnájára hajtom a fejemet, hogy újra ezzel a kis aranyossal aludjak.

Csak én élvezem "szivatni" Chanyeolt?😂

Köszönöm, hogy elolvastad!🖤