Negyvennegyedik fejezet

3.7K 315 48
                                    


Jungkook

Már úton vagyunk a reptérre és csak a tegnap éjjel jár a fejemben, pontosabban az, hogy Jimin próbálkozik és saját magától kezd megosztani velem dolgokat. Az, amit az exéről mondott, nagyon zavar, mert valami azt súgja az a büdös fasszopó bántotta őt valahogyan. Nem tudom pontosan melyik haverunk is lehetett, mert sajnos voltak közöttük elég gyökerek is, olyanok, akik csak magukkal foglalkoztak, de konkrétan egy név sem ugrik be, aki járhatott volna Jiminnel.

Sajnos gyorsan el is terelte a témát, nekem pedig össze kellett szednem magam, mert legszívesebben faggatni kezdtem volna, de félő, hogy akkor visszavonulót fúj. Időt kell neki adnom, hogy a saját tempójában mondja el azt, amit szerinte tudnom kell, és csak remélni tudom, hogy mindenről beszél majd nekem.

Koh Samui szigetére utazunk, ahová kicsivel több mint tizenkét óra lesz az út, mindennel együtt. Most kocsival megyünk Incheonba, onnan pedig elrepülünk egyenesen Koh Samuira, majd busszal megyünk a szállodánkhoz, mert közel van az egyik megállóhoz, emiatt pedig nem kell egy vagyont fizetnünk a taxiért.

Az egészet Jimin intézte, a szállodától a repjegyekig. Olyan talpraesett és okos az én kis szerelmem. Már csak azt kellene kitalálnom, hogyan legyek vele egy szobában, vagy legalábbis jó sokat.

A reptéren semmi probléma nem adódik és a gépünk is időben felszáll, tehát hét óra tömény élvezet vár ránk, amit én Chan, Jimin pedig Hoseok mellett tölt.

Jimin feláll a helyéről és elindul a gép hátulja felé, gondolom vécére megy, majd mikor mellettem halad el, végigsimít a karomon és egy apró, összegyűrt cetlit ejt ki kicsiny kezéből, amit rögtön elkapok, Chan meg ne lássa, habár nagyon bele van merülve a zenehallgatásba.

Gyere utánam pár perc múlva!

Áll a cetlin az üzenet. Nagyot nyelek a gondolatra, hogy itt akarja csinálni, mert eléggé éber mindenki és a légiutaskísérők is figyelnek minket, de nem mondhatok ellent a kisördögnek, nehogy megsértődjön, amilyen kis dulifuli tud lenni.

Chan észre sem veszi, mikor felállok mellőle, oda nézve tűnik fel, hogy bealudt, így mégjobb az egész. A budihoz érve bekopogok, halk kattanás jelzi, szabad a belépés, amit gyorsan meg is teszek. Olyan parányi a helyiség, hogy egyből Jimin izgató testének préselődöm, aki éhesen veti magát rám és vadul csókolni kezd.

-Nhem tudhunk most szexhelni! - hívom fel a figyelmét, lihegve a csókjaitól.

-Thudom, de leszopni attól még letudlak! - ahogy kimondja, a vécé lehajtott fedelére ültet, lábaim közé telepszik, lejjebb húzza rajtam a - szerencsére - laza rövidgatyám és boxerem, majd nem tekeróriázva bekapja a makkomat.

Rohadt izgatóan mutat a szájában és annyira jó érzés, hogy muszáj vagyok az öklömre harapni, nehogy hangosan felnyögjek és olyanok is meghalljanak, akiknek nem kellene.

Jimin hamar mozgatni kezdi a fejét hosszomon, amit pedig nem ér el, kezével ingerli. Kienged a szájából és a golyóimat is megszopkodja, közben kezével folytatva a farkam verését. Olyan szexin néz fel rám, hogy ennyitől el tudnék menni, de bármennyire is szorít minket az idő, nem akarom még, hogy vége legyen. Vadító helyzetbe rángat engem, mert vagy száz ember ül a vékony falon kívül, amely eltakar előlük, akármikor lebukhatunk, ettől pedig adrenalin árad szét a testemben.

Szabad lapát kezemmel Jimin hajába túrok és visszahúzom a farkamhoz, hogy azt szopja, mert már remeg a kielégületlenségtől és nem akarok véletlen így maradni. Nem sértődik meg, azonnal újra szájába fogad, olyan nyelvmunkát alkalmazva rajtam, amitől csillagokat látok. Nem is kell sok idő, hangyányit harsány morgással élvezek a szőke szépség húsos ajkai közé, aki készségesen nyeli el minden csepp ondómat, majd le is tisztogat fürge nyelvével.

Mindketten igyekszünk rendezni a vonásainkat, de nekem kissé kipirult az arcom, míg Jimin ajkai csöppnyit megduzzadtak a szopástól, viszont tényleg mennünk kellene már. Azért mielőtt kinyithatná az ajtót, elkapom és magamhoz húzom egy utolsó csókra.

-Ha nem itt lennénk, már dugnálak! - suttogom fülébe és cimpáját enyhén meg is harapom.

-Ha nem itt lennénk, hagynám, hogy dugjál! - nyög bele ő is hallójáratomba.

-Elnézést, jól van? - kopogtatnak és egy női hang érdeklődik, mire megszeppenek és Jimin is lefagy kissé, de hamar rendezi vonásait és kinyitja az ajtót.

-Jól va...- kezdené újra az egyik légiutaskísérő, de meglát engem, aki még mindig halálra válva álldogál a mosdó kicsiny helyiségében.

-Igen, már jobban. Kicsit émelyegtem és hánytam, de szerencsére a barátom hozott nekem gyógyszert! - mosolyodik el Jimin, mintha tényleg így történt volna. Olyan hiteles, hogy a csaj is rögtön felajánlja neki a segítségét, de a kicsi csak leinti. - Köszönöm, már sokkal jobb, de persze ha mégis rosszul lennék, azonnal szólok!

-Ravasz egy dög vagy te! - vigyorgom hitetlenül rázva a fejemet, miután a nő otthagy minket, mivel egy utas hívja.

-Csak vág az eszem! - ránt vállat.

-Imádom az eszed! - motyogom és kissé belljebb húzom a repülő, konyha részére, ahova az utasok nem látnak be. - Imádlak! - csókolom meg ismét, majd eszembe jut mit is mondtam neki, de ő nem igazán reagál, talán nem is hallotta vagy barátilag értelmezi. Jól fejbe vágom magam gondolatban emiatt a kis hiba miatt, mert sajnos olyan gyengének érzem a köztünk lévő kapcsolatot, hogy ennyi is elég lehet ahhoz, hogy Jimin megszakítsa.

Úgy csinálok, mintha egyáltalán semmi komoly dolog nem történt volna, de mikor elválok mézédes ajkaitól, a szőkeség határozottan mosolyog.

-Szóval imádsz engem? - csibészes hangsúllyal kérdezi, ezért tudom, nem haragszik rám és nem is ijesztettem el.

-Hát igen... Bírom a fejed! - mondom a tőlem telhető leglazábban.

-Én is bírlak Jungkookie! - boxol enyhén vállon. Nem egy szerelmi vallomás, nekem mégis meglódul a szívem és madarat lehetne velem fogatni, olyan boldog vagyok, ami az arcomra is kiül egy hatalmas vigyor formájában. Jimin elkuncogja magát, ahogy rámnéz, majd kissé megrázza fejét és visszaindul a helyére, én pedig az enyémre.

Chan még mindig alszik, ezért nem vett észre semmit abból, amit az öccsével műveltünk. Még három és fél óra hátra van a repülésből, szóval még jutna idő egy kis alvásra, viszont mivel Jimin és Hoseok srégan ülnek nekünk, így pont látom, ahogy Jimin Hobihoz bújik. Mi a faszom? Egy másodperc alatt megy nulláról százra a féltékenységi szintem, ki akarom dobni Hoseokot a gépből, hogy többé még csak ne is lássa Jimint, de vissza kell fognom magam. Azt kántálom magamban, hogy csak legjobb barátok, Hobi hetero, de mégis smárolt Channal! Egy Park biztosan megvolt már neki, mi van ha Jiminre is hajt? Egy szobában lesznek, mi van ha... ha...

Ezt nem hagyhatom annyiban! El kell őket szeparálnom ezen a nyaraláson. Jimin az enyém és senki másé, Hoseok pedig maradjon csak az idősebb Parknál!




Szavazás!!!
Arra gondoltam, mivel tetszett nektek, hogy Chan és Hoseok csókolóztak, szánnék rájuk egy külön részt, amiben tovább mennek ettől. Ez szigorúan csak a ficin kívül, tehát valójában nem lenne része a történetnek, mert Hoseok Haruval fog egy párt alkotni!! Amolyan alternatív rész lenne...

>A kérdéseim tehát: legyen Chanseokról rész, vagy ne?
Ki legyen a bottom és ki a top?<

Másrészt, remélem tetszett nektek ez a kis szösszenet!😊

Köszönöm, hogy elolvastad!🖤

Meg tudsz szerezni?  Where stories live. Discover now