Black Rose Curse (Fekete Rózsa Átok) HUN

13.A bosszú

Még mindig vihar van, pedig már hajnali 3.. Nem aludtam semennyit sem. Gondolkoztam. Ideje a bosszúmnak. Nicholas békénsen aludt. A tökéletesnek tűnő tervem abból állt, hogy:
1. Nicholas haját befesteni. Mivel szőke a haja, így azt gondoltam valami rózsaszín vagy fekete legyen, de az elöbbi már nagyon.. Hogy is mondjam. Unalmas. Minden szivatásnál amit lehet nézni/olvasni abba biztos benne van, hogy szegénynek rózsaszín haja lesz. Ezért döntöttem a sötétebb szín mellett. Lefutottam az éjjel-nappaliba festékért ami szerencsére volt. Spray-t vettem. Az a trutyis azzal rákéne kenni, lemosni.. Az túl sok meló. Mellesleg nagyon büdös lenne. Hogy honnan tudom? Nem, nem festem a hajam. A történet April utólsó évében zajlott le, mikor tarottak egy bált. Senki nem akart vele menni a fodrászhoz, én pedig pont ennél az egy beszélgetésnél nem voltam jelen, ezért rám hárult a feladat, hogy elkísérjem. Ő pedig vörös hajából, barnát csináltatott. Kissebb-nagyobb sikerrel. És nagggggyon büdös volt a fodrásznál. Szinte minden nő ott ült betekert hajjal a széken és várták mikor szedik le azokat a vackokat a hajukról, közben magazinokat olvasgattak.

Mikor befestettem a spray-vel Nicholas haját (amire allergiás ha valaki csak hozzá ér.. Tipikus fiú..) a második bosszúmon kezdett forogni az agyam.. Mi legyen a második. Aha! Nem azt élvezné.. Hogy mindenki értse azt akartam, hogy elrakom az ÖSSZES ruháját valahova ahol az életbe nem keresné, és meghívom azt az idegesítő haverját a Központból. De rájöttem, hogy nagy hülyeség lenne, mert amilyen hülye olyan kanos is.. Így ez sem jó.. Megvaaan! Az a feladata, hogy vigyázzon rám, szóval az a terv, hogy bekamerázom az egész szobát.. Nem ez sem jó. Észrevenné és leszarná, hogy eltüntem.. Nehezebb, mint gondoltam. Mire idáig eljutottam gondolat menetemben, Nicholas ébredezni kezdett. Ami azt jelenteti, hogy induljon a show! Gyors bebújtam az ágy alá. Nicholas most kellt fel. Felül, kimegy a fürdőbe.. Ajaj.. Most jön a.. Kirohan. Ordítja a nevemet, hogy hova tüntem.

-Hercegnő! Ne merj velem szórakozni, mert megbánod! Azonnal gyere elő!-kiabálta. Majd megtalált.. Lebuktam..-Hát itt vagy! Ezt te művelted?!

-Miért szerinted más volt?-kérdeztem megfulladva a nevetéstől. Jó munkát végeztem. Jól áll neki a fekete..

-Azonnal! Szedd le ezt a színt a fejemről és ajánlom, hogy a magyarázatod nekem is megfeleljen vagy..-dühöng.

-Vagy? Szobafogság? Hú de félek.. Apuci bekeményít..-cukkoltam.

-Fejezd be! És ne hívj Apucinak..-duzzogott, mint egy kislány ha nem kap csokit/babát.

-Apuciii.. Apucii, apucii-szeretek az agyára menni ..

-Na jól van..-mondta. De mielőtt beszámolt volna mi lesz jól, benyit a drága barátja akit én hívtam. Gonosz voltam most tudom, de megérdemli.-A..Axel?! M..Mit keresel itt??

-Én hívtam.-mondtam érzéstelen arcal.

-Hú haver.. Durván nézel ki fekete hajjal.. Tőled megszoktuk a szőkét. Min balhéztatok?

-Kérdezd őt.. -Rám néz.

-Ne néz rám! Te vagy a hibás! Nem tudsz egyszer férfi lenni, hogy igenis 2 szobát kérj!!- ordítottam Nicholassal.

-Mint ha házasok lennének-röhög Axel.

-Mivan?!- kérdeztük szinte egyszerre.

-Pont ez..- nevett tovább..

-Mi olyan vicces azon, ha az akit már csecsemő kora óta ismerek azt meri mondani, hogy nő vagyok?!

-Én nem azt mondtam, hogy nő vagy.. Bár néha úgy viselkedsz de az más téma.. Én azt mondtam, hogy állj ki magadért legalább egyszer az életbe. Merthogy egyszál törölközőbe mászkálsz előttem.. Az.. Nem normális!!-osztottam ki.

-Várjunk.. Szóval te..-szakad a nevetésben- egy szál.. Na jó.. Már fáj a hasam..