Black Rose Curse (Fekete Rózsa Átok) HUN

92.Már megint elraboltak?!

El sem hiszem! Azóta nem láttam..

-Megérkezett az angyal a pokolból!-mosolygott.

-És ki hitte volna, hogy pont a suttogó halál üdvözli!-vágtam vissza.

-Mióta is ismeritek egymást?-szól közbe az öcsém.

-Mióta az idióta nővéred ott hagyott az ezüst lovagnál..-jött közelebb.

Szemben álltam vele. Már ő is magasabb nálam?!

-Hogy hol? Miről beszél?-semmit sem ért?!-Mit tettél??

-Semmit..!

-Hogy semmit?! Ott hagytál! Elfogtak és csak most sikerült megszökjek! Tudod milyen rosszul esett, hogy pont te szúrtál hátba??-ordított.

-Nem vagyok rá büszke.. De meg kell értened, hogy abban a percben fontosabbnak tartottam a saját bőrömet megmenteni! Te is ezt tetted volna! Inkább csak egy bukjon el..-ez.. A fejemben jobban hangzott.

-Most komolyan ezt mondtad? Még mindig így állsz hozzá?!-kiabált tovább.-Itt volt a lehetőség, hogy bocsánatott kérj! De te megint játszottad azt a szokásos szerepet amit anyád rád kényszerített! Benned nincs semmi becs..

-Hé! Ki a sofőröd?-kérdezte tőlem Stephan.

-Nicholas egyik alkalmazottja, miért?

-Semmi, csak segítenél? Kicsit megszúrt a zsebkésével..-mosolygott majd összeesett.

Megnéztem, hogy mégis milyen mély a sebe, de.. Viszonylag nem vészes. Szóltam a drága "barát"-omnak (akit még kiskorunkban ott hagytam), hogy vigye be az öcsémet.

-Élveztem.-jelentette ki a támadó/sofőr.

-Ki vagy és mégis mire volt ez jó? Gyógyító erőm van, szóval ez az egész hiába volt. Simán megtudom menteni!-mondtam.

-Jól tudom, hogy milyen erőd van. És azt is tudom, hogy jelenleg gyenge vagy. Azt a kis csepp erőd is azzal fogod elveszteni, hogy harcolsz ellenem. Így nem fogod tudni megmenteni az öcséd! 2 legyet egy csapásra. Tegéd és Stephan-t is megölöm. Legalább kevesebben lesztek.. Már csak April, Esme..-sorolta lassan a testvéreim nevét-Bella és a legkisebb.. Erik. És végleg meghal az összes család tagod!-nevetett.

-Mutasd az arcod! Látni akarom ki az a patkány aki annyira nagynak képzeli magát..-komolyan.. Jobb visszaszólás nem jutott az eszembe?!

-Azt te sosem fogd látni-nevetett.

-Tudod milyen idegesítő vagy mikor ezt csinálod?

-Tudod.. Lehet inkább csak elrabollak. Szenvedni fogsz! Végig fogod nézni ahogy a drága testvéreid meghalnak. Majd.. Te is búcsút mondhatsz a nyomorult kis életednek!-vázolta a tervét.

-Ez kissé sablon szöveg.. Oh tényleg! Az ilyeneknek mi is a vége? Ja! Hogy kiszabadulnak..-mosolyogtam.

Ideges lett. Oh.. Szóval ha valaki örül, az számára idegesítő. Egy ilyen embert ismerek, aki csak akkor boldog ha saját maga örül. Lehet ő van a maszk mögött?

-Ne szórakozz!-megszorította a csuklóm és betuszkolt a kocsi hátsó ülésére. Lekötötte a kezem és a szemem elé rakta a sálját. Nyáron sál? Miért nem furcsáltam előbb?! Megúszhattam volna..-Most szépen elviszlek a főnöknek. Kiszabja, hogy mi lesz veled, majd végig nézheted ahogy a rokonaid egyesével meghalnak. Hát nem lesz jó? Miért nem örülsz? Látni fogod te is.. Hamár miattad kellett meghalnia..-mondta miközben beindította a motort.

-Miről beszélsz, te vadbarom?! Miattam még senki sem halt meg! Majd te fogsz a kezem álltal, de eddig még senki nem áldozta miattam az életét!-kiabáltam az elrablómmal.

-Dehogynem. A szüleid is miattad haltak meg. Benjamin felesége is miattad halt meg. Scott is miattad haldoklik-tájékoztatott.

-Scott??-mióta nem hallottam ezt a nevet.. Már majdnem elfelejtettem.

-Eddig ha beteg volt, mindig te győgyítottad meg. De mióta elváltak útjaitok, azóta nem betegedett meg. Csak most. És nem tud meggyógyulni. Miattad fog meghalni, ha most nem viszlek el hozzá.

-Szóval az ő embere vagy.. Ő mondta, hogy rabolj el, hogy meggyógyuljon és elvegye az erőm-állt össze miért is raboltak el.

-És már itt is vagyunk-jelentette ki.

-Vedd le ezeket a köteleket a kezemről és már itt sem vagyok!-próbálkozni lehet..

-Ugyan..-nevetett-Hercegnő, te szépen itt maradsz. Most mondtam, hogy meggyógyítod a férjed!-én semmiről nem tudok..?

-Hogy kit? Ez vicc, ugye?-reménykedtem.

-Ha sem Axel, sem Cameron nem tette meg.. Scott megfogja. Ő nem fél a választól, mint a két "pasikád" akit szédítesz-mondta.

-Na most utáltalak meg mégjobban.

-Nem muszáj szeretni. Én csak a parancsot teljesítettem.

Kinyitotta az ajtót. Kiszálltam a kocsiból. Levette a sál, majd mutatta,hogy menjek az ösvény mellett.

-Mi ez a sok szobor? Gondolom nem Scott rakatta oda..

-Pedig de. Az ott az anyja!-mutatt az egyik távoli szoborra-Az pedig az apja!

-Rólam is készült egy?-nevettem.

-Rólad nem szobor készült. Festmény.

-Ha nem tudnám, hogy meg akar ölni.. Hízelgőnek találnám. Vagy aranyosnak. De így csak fura, bizarr és visszataszító-mosolyogtam.

-Szerintem ebbe szeretett bele, annyira a főnök. Ahogy a másik kettő is.-nevetett.

-Előbb meg akartál ölni, most meg kedves vagy? És még a nőket nem lehet megérteni..-nevettem immár én is.

Amint megláttam a közeledő fehér kastélyt, (ahova be leszek zárva!) lefagyott az arcomról a mosoly.

-Mi a baj?-kérdezte.-Nyugi! Cuki és kedves lesz a srác aki az őröd lesz!-nevetett a saját "viccén".

-Mivel fényezted az egyik őrt, aki ezek szerint fiú ha srácnak hívtad.. Akkor feltételezem, hogy magadra értetted. Vagyis megnyertem az egyik idegesítő, humoros, jobb pillanataiban kedves talpnyalót, aki elrabolt. Nem is lehetne jobb..-remélem átjött a szarkazmus.

-Elég érdekesen írtad le a személyiségem. De.. Sajnos nem tudom tovább hallgatni, mert megérkeztünk a kapuhoz-mondta.

Ott állt 2 őr. A humorgyáros srác megmutatott nekik valami kártyát. Beengedtek. A kivűl fehér de belül full fekete kastélyban legalább 3 lépcsőn kellett felsétálni, hogy eljussunk a "főnök"-hőz. Kopogott. Hallottunk egy "gyere!"-t. Benyitott. Engem pedig kint hagyott.

-Megérkezett a Hercegnő, uram!-mondta. Hallottam bentről.

-Jöjjön csak be!

Behúzott, majd megállított maga előtt.

-Látom mostmár örülsz, Scott..

-Magunkra hagynátok?-kérdezte az őreitől. Megindultak kifelé.-Kivéve te!-mutatott a mögöttem állóra (aki elrabolt!).

Mikor kimentek, 3-an maradtunk.

-Mégis miért kellett elrabolj?-kérdeztem. Nem tűnik betegnek..

-Hercegnő! Te is pontosan tudod. Ha megnyered a Klánok köztit.. Amire nagy esélyed van elnézve a versenytársaidat.. Te leszel az uralkodó. És mivel nő/lány vagy.. Szükséges melléd egy férj, aki uralkodhat helyetted.-fejezte be a mesélést.

-Nem úgy volt, hogy neked csak az erőm kell?-mosolyogtam.

Közelebb hajolt hozzám.

-Mostmár a kezed is..-suttogta a fülembe. Kiegyenesedett és..-Vidd a menyasszonyomat a szobájába! Adj neki egy ruhát estére! Jól kell kinézzen a bálon..