Black Rose Curse (Fekete Rózsa Átok) HUN

107.Vége

Pár óra múlva Scott-hoz megyek. Semmi kedvem. Nem tudok mit tenni. Nővérem mindenben mellettem van az utóbbi 3 napban, mióta felkeltem. Csak azon jár az eszem, hogy Cameronnak
 igaza van e vagy sem. Mi van ha tényleg Scott ölte meg őket? És engem is megakar ölni.. Nem tudom. Nem tudom már mit higgyek.

Próbálom magamra erőltetni azt a nagy menyasszonyi ruhát. Ezt még Lucy varrta.. Lucy.. Ha most itt lenne biztos azt mondaná, hogy kövessem a szívem. Ha itt lenne April ő azt mondaná, hogy csináljam végig. Esme biztatna és elkezdene kiabálni mindenkivel, hogy hogy néz ki a dekoráció. Ha.. itt lenne Anne.. Mellettem lenne. Egy percre sem engedne egyedül sehova. Ha itt lenne Shan.. Hercegnőmnek nevezne és azzal a cuki mosolyával elvinne innen. Ha itt lenne Cameron, átölelne és addig nem eresztene el, amíg az oltárhoz nem érek. Ha itt lennének.. De nincsenek. Mindenki elhagyott. Nicholas sem jött el. Axel nagy nehezen vállalta, hogy elkísér az oltárig. Benjamin biztos ott lesz széles mosollyal az arcán nevetne.

Nem tehetem. Nem mehetek hozzá! Elszökni nem tudok. Őrök vannak a szobám előtt. Egyedül.. az öngyilkosság segíthet. Nem akarok hozzá menni a szüleim gyilkosához!

-Buta lány! Most is bele kell szóljak az életedbe?-hallottam egy ismerős női hangot. Benjamin felesége?-Menj le Ismene-hez! Ott a fiam. Majd ő segít neked!

-Nem tudok kimenni az ajtón!-válaszoltam vissza halkan, nehogy meghallják kintről.

-Ki mondta, hogy az ajtón menj? Van ablak is.. De siess, mert mindjárt jön Scott megnézni a menyasszonyát.-mondta.

-Túl magasan vagyok! Tériszonyom van!!-válaszoltam.

-Ne nyafogj már annyit! Akkor törd össze a tükröt! Csak elsőnek..-elhallgatott.

Dörömböltek az ajtón.

-Azonnal nyisd ki! Segítek..!-mondta egy férfi.

Kinyitottam, majd Shan nyakába ugrottam.

-Nem akarok hozzá menni!-sírtam a vállán.

-Tudom. Nyugi..-ölelt át.

Vajon mit fog csinálni Scott ha megtudja, hogy elszöktem?

-Nem szökhetek meg. Itt kell maradjak. Menj el!..-mondtam. Ezt nem néztem volna ki magamból..

-Hogy?-lepődött meg.

-Mégis hozzá megyek. Megígértem és betartom a szavam.-néztem a földet.

-De..

-Nincs de. Muszáj. Kérlek.. Menj el!-könnyezett be a szemem. Megfordult és kisétált.

-Ezt mégis miért csináltad?!-szólalt meg az anyja.

-Mit mondtál mikor átadtad az erődet?-nyeltem egyet.

-Csak nem..?

-De. Átadom az erőm, ahogy te is tetted. Csak én ezután végzek magammal. Nem szenvedek tovább. Nem szülök gyereket, hogy az apja árnyékában kelljen éljen.- nézek a tükörbe.

-Kinek?

-April fia. Tudtommal tisztavérű..

-Biztos vagy benne? Végig kell nézd a szenvedését! Bármikor beleszólhatsz de irányítani nem tudod..-figyelmeztetett.

Elhallgattam. Adjam át a szenvedést egy ártatlannak? Vagy inkább játsszam el, hogy átadtam..?

-Igen.-mondtam. Őrök vannak a szoba előtt, de tudok a kamerákról is.-Biztos, hogy át akarom adni.-amint kimondtam már hallottam a lépteket a szobám felé. Megijedt. Nem tudná kideríteni kinél lesz az erő. Magának akarja.

-Aurora! Azonnal fejezd be!-kiabált velem Scott. Nem láttam ennyire dühösnek, csak amikor megtudta.. az erőm.

-Már késő..-nevettem.

Megütött. Megfogtam a tükröt és a földhöz vágtam. Az egyik nagyobb darabot elvettem.

-Ne merd megtenni!-kiabált még mindig.

-Te ölted meg a szüleimet? Válaszolj!-ordítottam.

-Igen.-válaszolta halál nyugodtan. Sírni kezdtem. Vágások megjelentek a karomon.-Hazudtál! Mégsem adtad át az erőd!

A szilánkot belé szúrtam. Vérzett. A földre esett, majd meghalt. Megöltem. Megöltem a szüleim gyilkosát. Én tettem.

*Pár év múlva*

-Aurora! Gyere gyorsan!-kiabálta a jól megszokott férfi hang, ami mindig mosolyt csal az arcomra.

-Mi az?-kérdeztem nevetve.

-Nézd milyen aranyos pofiija van!!-mondta Shan, miközben mutatta felém a nővérem gyerekét.

-Igen.. Tényleg.

-Baj van?-kérdezte elkomolyodva.

-Nem. Eszembe jutott Lucy levele.. és hogy milyen igaza lett.-nevettem.

-A kis törpéről beszélsz?-kérdezte, miközben lerakta Bella kisfiát.

-A Törpénkről..-mosolyogtam.

Vége

:') nem hittem volna, hogy ilyen lányos befejezése lesz (úgy terveztem, hogy kinyírom Aurorát a végén) de.. Meggyőztek arról, ha meg merem őlni, akkor ő nyír ki engem szóval.. Igen. Mást terveztem de ezt majd bővebben kifejtem a holnapi részben, amiben is minden jövőbeli tervemről írni fogok. De! Nincs de :/ Remélem tetszett a vége, ha pedig nem hát.. Bocsii (?) Mondom nem így terveztem, csak.. meg lettem fenyegetve. Holnap tovább pofázok. :D