Rémálom.
Ebben a szobában, van egy ablak. Amin ha kinézünk pont egy dombot látunk. Kinéztem. Láttam ott egy nőt. Mennyasszonyi ruhában volt. Barna haja kiengedve hullott egészen a válláig. Vörös a szeme. De miért? Szemei fel vannak dagadva, sírt. Hirtelen itt terem mellettem. Suttog valamit, de nem értem. Megáll előttem. Csak néz, nem csinál egyebet. Majd eltűnt.
Mit keresek az előszobába? Ott az a nő.. És.. Benjamin? A fiúk édesapja. Átöleli hátulról. Mindketten mosolyognak. De, mégis.. Szomorúak. Miért? Mit tehettek, hogy nem tudnak örülni..? Megjelent mellettük 4 gyermek. És.. A nő. Látszik rajta, hogy gyermeket vár. Ezek után szomorú? 5 gyermek édesanyja és mégis..
Megint. Most hol vagyok? Egy, hálószoba. Ugyan az a nő, csak most.. Vörös földigérő ruhában. Egy üveg elött áll. Amiben egy fekete rózsa van, ami.. Mi ez? Miért álmodom ilyesmiről? Mi közöm van hozzá??
Shan. Felkejtett.
-Hercegnő! Jól vagy? Sikítottál.-mondta.
-I..igen jól vagyok. Csak..-dadogtam. Majd ki másztam az ágyból és az ablakhoz siettem. Ott volt. Ugyanabban a ruhában. Nem hittem a szememnek. Pislogtam egyet, de eltünt. Shan értetlenül nézett rám. Hátulról átölelt. Nem lehet! Elhúzodtam tőle, majd besiettem a fürdőszobába. Nem! Ez csak ez rossz álom volt, semmi több! A szemembőp könnyek törtek utat. Nem lehet. Nem történt meg és nem is fog! A vihar miatt van. Rosszat álmodtam.
-Mi a baj?-kopogott az ajtón-Nyisd ki vagy betöröm!-kiabálta.
Karomon hegek jelentek meg maguktól. Mindig ez történt. Nem én csináltam. Ha sírtam, kezemen és a combomon is vágás nyomok lettek. Egyedül Bella tud róla, hogy ez történik ilyenkor, mivel egyszer benyitott mikor sírtam a szüleim.. Halálakor.
Gyors bekötöttem és eltakartam a pulóverem ujjával a kezemen, combomat pedig a nadrágommal ami immáron nincs feltűrve. Kinyitottam az ajtót. Shan döbbent arca fogadott.
-Sírtál? Mi történt? Baj van?-kérdezte.
-Semmi.-mosolyogtam-Csak.. Eszembe jutottak a szüleim-hazudtam.
-Sajnálom, de most öltözz fel! Cam hozott egy ruhát.-utasított. Kimentem a fürdőből és a szekrényhez siettem. Nem igaz! Megint ez a ruha? Ugyan az ami a nőn is rajta volt. Oda jött mellém a Sárkány.
-Mi ez a fekete ruha? Ismerősnek tűnik.-jelentette ki. Talán.. Az a nő az anyja?
-Nem ezt veszem fel! Hozattam magammal.-mondtam és oda mentem az én dolgaimhoz.-Miért hozta Cameron?
-Apánk, szokásához híven. Tart egy bált. Amire meg szokta hívni a baráti körét. Ma este tartja. Ezért.-mondta, miközben utánozta az Apja beszéd stílusát, ami.. "Enyhén" kiemeli, hogy nemesi. Én csak nevettem az előadásán.
Kivettem egy olyan ruhát ami illet a középkori stílushoz, mivel gondolom, ha ugyan ilyen fajta ruhát veszek fel, mint amit hoztak, nem nagy dolog ha csak a színe nem ugyanolyan..
Felvettem és máris kaptam egy megjegyzést..
-Hölgyem.-nyújtotta a kezét az öltönyt viselő Sárkány.- Megtisztel majd este, hogy a kísérőm lesz?
-Megtisztéljem? Ezt át kell gondolnom..-viccelődtem.
-Siessen mielőtt más igent mond nekem!-vágott vissza.
Belenéztem a tükörbe. De amit láttam, az nem én voltam! Vörös a szemem. Amint észrevettem eltakartam és próbáltam ismét bejutni a fürdőbe ahol egyedül lehetek.
-Nos?-kérdi. Elindultam a cél felé de nem engedte, hogy bemenjek.-Csak akkor ha igent mond!
-Igen! Mostmár bemehetek?-kérdeztem. Ő elengedte a kezét amivel támaszkodott az ajtó félfának. Bejutottam. Bezárkoztam. Újra belenéztem a tükörbe. Szerencsére már nem volt olyan!! Mi volt ez az egész?! Miért látom mindenhol azt a nőt?? Gondolat menetem újból egy kopogás zavarta meg..
DU LIEST GERADE
Black Rose Curse (Fekete Rózsa Átok) HUN
FantasyA kezdetek kezdete: Egyszer egy hatalmas kastély falai közt lakott egy nemesi család. A családban épp egy lány ikerpár születését várták, mikor egy boszorkány felbukkant a kastélyban. Odament a várandós anyukához és ezt mondta neki: " 2 leány fo...