Black Rose Curse (Fekete Rózsa Átok) HUN

30.A titok

Brian állt az ajtó előtt. Épp kopogott volna.

-Szia? Mi az? Mi történt?-kezdtem.

-Apánk hívat.- mondta és már sietett is valahova, meg sem várva a válaszom.

Lementem Benjamin irodájába. Kopogtam, majd hallottam egy "Gyere"-t és benyitottam.

-Máris itt vagy? Gyors volt! Még a saját fiam se szoktam elsőre ide érni.-kezdte.

-Muszáj volt..-válaszoltam.

-Valamit el kell mondanom.-folytatta.-De lehet nem most kéne.

-Szórakozik?! Akkor majd elmondja később. Jobb dolgom is van ennél.- mondtam, miközben kisétáltam. Nem figyeltem, de biztos meglepődött.

Megálltam az előtértben. Bevillant ismét egy kép..

"Megint az a nő. Őszintén? Már kezdem megszokni.. Ott állt. Valaki volt mellette, de nem ismertem meg. Hirtelen a lépcsőn voltak. A férfi alak egy rózsát ad a nőnek. Megható pillanat volt. De mégis sírt. Nem öröm könnyek.. Csöpögött valami az amúgy is vörös szőnyegre. Vérrel volt beáztatva a virág. Felém fordult. Kés volt a férfinél. Nem tudnak megölni.. Vagy mégis? Nem! Engem csak.."

Eltűntek. Rázogattak. Kinyitottam a szemem. Cam? Már csak Ő hiányzott..

-Mi történt?-kezdtem.

-Ezt én kérdezhetném-mosolygott.

-Hogy? Nem.. Mi??-hitetlenkedtem.

-Jól vagy?-nevetett halkan.

-Persze. De...

-Gyere velem!-lepődött meg.-Azonnal menjünk Benjaminhoz!

Megfogta a csuklóm és húzott maga után. Majd bementünk oda ahonnan kijöttem..

-El kezdődött.-mondta Cam. Apja csak felkapta a fejét és engem bámult.

-Még mindig szorítod a csuklóm.-súgtam oda a srácnak mellettem. Ő csak bólintott és elvette a kezét.

-Első szakasz?-kérdezte hirtelen Benjamin.

-Igen. Még meglehet állítani! Ha követjük a..-válaszolt Cam.

-Nem! Ő csinálta. Nem tehetjük. Abba bele halna.-vágott közbe Apja.

-Meg tudhatnám miről is van szó?-kérdeztem halkan. Nehogy felkapják a vizet!

-Ezt akartam elmondani, de mint hallottuk késő..-válaszolta Benjamin, nyugodt hangon.

-De még mindig nem tudok semmit. Miről beszéltek? Milyen első szakasz?-Miért nem képesek elmondani?-Rólam van szó! Tudni akarom!!

-Majd ha mindenki itt lesz.-mondta. És intett, hogy elmehetünk.

Cam megfogta a kezem. És húzott maga után. Kimentünk és mindenki ott volt. Shan amint meglátta, hogy össze kulcsolva van a kezünk (Amit én sem értettem). Ideges arcot vágott és felsietett a lépcsőn. Kiszabadítottam a kezem és oda siettem Anne-hez. Oda súgtam neki. hogy menjünk fel a szobájába ezt az egészet megbeszélni. Bólintott és hívta Marie-t is akinek egyre jobban látszott, hogy várandós. Felsiettünk a lépcsőn. Anne bezárta az ajtót és mindketten felém fordultak.

-Magyarázatot! Mi volt ez az egész?-kérdezte Marie.

-Nem tudom. Elegem van, hogy ha az egyik mellett meglát a másik már felkapják a vizet és..-néztem a földet.

-Nyugii! Nincs semmi baj. Várj! Ha nem Shan vagy Cameron miatt vagy itt.. Miért?-nyugtatott Anne.

-Volt egy idióta, aki megakar most ölni. Ezért ide küldtek, hogy ne találhasson rám.-rövidítettem le a storyt.

Be akart jönni valaki, csak útjába állt a bezárt ajtó.

-Anne! Nyisd ki!-kiabált Shan.

-Sajnálom, de..-nézett rám válaszra várva. Sóhajtottam és intettem, hogy engedje be.

-Hercegnő! Megbeszélhetnénk? Fontos! Ha lehet 4 szem közt..-kezdte.

Elindultam a szobánk felé. Nem szóltam hozzá. Amiért bevágta a kisgyereket, bűnhődjön!

-Mit akarsz?-forgattam meg a szemem, és felé néztem.. Erre ő.. megcsókolt.

Mikor szétváltunk, csak mélyen a szemembe nézett. Megfogta a csípőm és.. lihegett? Na jó..

-Miket látsz? Tudok a látomásokról. Miután.. Kijöttetek. Felrohantam, de az egyik őre ott állt az ajtóban. Levitetett és elmondta Apám,hogy..-mondta, miközben járkált a szobában.

-Akkor.. Ami velem történik, arról csak én nem tudom,hogy mi az??!-ültem le az ágyra.

-Azt mondta, hogy ma akarja elmondani este, mikor eszünk. Addig nem mondhatok róla semmit..-válaszolta.

Lesütöttem szemem, és a kezem kezdtem el bámulni. Shan közelebb jött leguggolt elém.

-Minden rendben lesz, Hercegnő!

-Kezd idegesíteni, hogy mindig így hívsz! Nicholastól eltanultad?-kérdeztem, miközben rá néztem. Ő csak mosolygott és bólintott.