Black Rose Curse (Fekete Rózsa Átok) HUN

100.A kosárlabda

-És sorsoljuk ki.. Kik lesznek egy csapatban!-kiabált még mindig az a férfi.

-Szurkolok!-suttogta a fülembe Jason.

-Jason és..-fogja meg azt a cetlit amin az ő neve van.-Shan. Vagyis ti egy csapatban lesztek. Daniel és Aurora pedig a másikban. 5 percig még gyakorolhattok. Addig.. Megyek enni.-mondta, majd elment valahova.

-Akkor.. Egy csapatban, Hercegnő-jött oda mellém Daniel.

-Mivel nem nagyon erősségem a kosárlabda.. Sőt semmilyen sport.. Így csak rád számíthatunk. Szóval.. Minél több kosarat dobj be!-ütögettem meg a vállát és mosolyogtam. Elnevette magát. Mi?

-Gondoltam, hogy rajtam fog múlni, hogy nyerünk-e vagy sem.-nevetett.

-Veszteni fogtok.-szólt közbe Jason.

-Nem szép dolog más szemébe hazudni.-vágott vissza Dan.

-Ugye tudod, hogy a csajod az egyik barátnőm. Vagyis.. Simán tudlak zsarolni..-mosolygott gonoszan. Ezek ketten maguk a Sátán szolgái.. Daniel hangosan és gonoszan elkezdett nevetni.

-Ugye tudod, hogy az én csapatomban van Aurora és a te csapattársad Shan.. Bármit szólsz Lucy-nak, beszélek a Törpével. És ha Shan ideges lesz, nem dob be egyet sem. Én pedig simán lealázlak akkor.-oktatta ki a tervéről.

-Hé! azért még én itt vagyok!-szóltam bele a "veszekedésükbe". 

-És a negyedik is végig hallgatta.-mondta rekettes hangon Shan.-Én tiszta játékot akarok. Ne csináljátok ezt!-szidta le őket.-Gyere!-mondta nekem. Megfogta a kezem. Ne.. Neee. Nee.

Húzott maga után. Az épület mögé mentünk. Elengedte a kezem és csak nézett rám.

-Mi..Mi az?-kérdeztem dadogva.

-Át gondoltad? Tényleg hozzá mész?-támaszkodott a falnak. Ideges volt. Ökölbe szorította a kezét.

-Nem. Nem gondolkoztam ezen.-válaszoltam. Nyugodtabbnak látszott. És eszembe jutott Daniel terve. Nem érdekel a tisztajáték. Sport nem az erősségem. Ha Daniel nem tudja legyőzni kettőjüket.. Én utolsó leszek. Onnan pedig nehezen tudok feljönni. De ha mi nyerünk.. Második leszek. Az elméletin lealázom azt az idiótát és első leszek. Onnan pedig már csak egy feladat van. Azt pedig simán megnyerem tisztavérűként.

-Mondanom kell valamit..-kezdte Shan. Még itt van?

-Sa..Sajnálom de..-dadogtam megint. Francba.. Miért?

-Itt vagytok? Rátok várunk!-kiabálta le a fejünket Jason. Mikor jött erre?

-Majd később elmondom..-vágta zsebre a kezét és előre sietett.

-Ez mi volt??-kérdezte mosolyogva Jason.

-Semmi.-válaszoltam egyből.-Menjünk inkább..

Visszamentünk a pályához.

-Na végre! Akkor kezdjünk!-mondta egyből a férfi amint meglátott minket.

Jöhet a tervem első része.

Daniel beállt oda ahonnan dobni fogja a labdát. Én pedig mentem egy kicsit szórakozni. Nocsak.. Mégis van benne valami gonosz.

-Shan.-kezdtem-Én.. Eldöntöttem.-néztem a szemébe. Nem bírom ki röhögés nélkül, de muszáj ha nem akarok lebukni.

-És? Kit..?-kérdezte. Nyeltem egyet és tetettem, higy szomorú vagyok. Belenéztem a szemébe. Elhitte. Majdnem elharapta az ajkát. Ökölbe szorította megint a kezét. Ideges vagy dühös. Elkezdett könnyezni a szemem. Milyen jó színész lennék..-Sajnálom..-mondtam és ott hagytam.

Daniel sikeresen bedobta. Következik Jason.

-Hajrá!-kiabálta a tömegből valaki.

Jason fölé dobta. Vagyis nem ment be. Én jövök.

Odaálltam a festett csíkhoz. Kezemben tartottam a labdát. Ránéztem Daniel-re. Látszott rajta, hogy izgul. Utána Shan és Jason felé néztem. Jason reménykedik, hogy nem dobom be. Shan pedig.. Üveges tekintettel nézett. Bekönnyezett? Nem akartam.. Nem tudtam, hogy ennyire fájni fog neki..

Eldobtam.

Bement. Bement? Bement?!!

-Igen!!-ordított Dan. Odafutott és megölelt.-Ügyes voltál!

-Nem hittem volna..-mondtam.

-Gyere arrébb.. Jön Shan.-nevetett.

Ránéztem az említett személyre. Még mindig ideges. Ha nem dobja be.. Akkor..

Odaállt a fehér vonalhoz. Rámnézett. Oda futottam hozzá. Mitcsinálok?! Ő a a másik csapatban van! Nem szerethetem! De megtettem.. Megcsókoltam. Mikor elváltam tőle akkor esett le.. Mindenki minket néz.

-Ejha.. Románcok születnek a verseny alatt?-szólt bele a mikrofonba az a férfi aki eddig is pofázott. Mostmár biztos vagyok benne, hogy utálom.

Okéé.. B terv.: Fuss!

Éreztem, hogy vörös lett az arcom. Elsiettem az épület mögé. A falhoz dőltem és lecsúsztam a földre.

Mégis mit tettem?! Miért? Semmit nem érzek iránta. Miért bántott, hogy miattam szomorú? Pedig annyi mindenkit érzéstelen arccal megbántottam utána.. Elmentem és soha nem gondoltam már rá. Mi történt velem?!

Hallottam, hogy örjöng a tömeg. Nem dobta be? Akkor.. Nyertünk? Mégis.. Miért nem örülök?

-Megvagy.-ült le mellém a földre.

-Bedobtad?-néztem rá.

-Nem.-sóhajtott.-De az a valami.. Amit a dobásom előtt csináltál.. Az meglepett.-mosolygott. Jaj nee.. Most ez lesz a téma.

-Nem tudom mi volt velem. Az csak egy gyenge pillanatomban történt. Láttam rajtad, hogy dühös vagy..-magyaráztam

-Nem voltam dühös.-vágott a szavamba-Nem csak te tudsz színészkedni. Amúgy.. Be dobtam volna. De nem hittem, hogy annyira bűntudatod lesz, hogy megcsókolsz mikor amugy is mindenki minket nézett.-nevetett.-Így.. Direkt félre dobtam, hogy sikerüljön a kis terved.

-Mit is akartál mondani mikor..?-tereltem a témát.

-Azt, hogy..-kezdte. Nem nézett a szemembe. A földet figyelte. Elmélyült gondolataiban. Hirtelen észbekapott.-Semmi.-mosolygott.-Már nem számít.

-Kezdődik a második..Oh.-szólt megint Jason.-Pár perc múlva gyertek a..

-Tudjuk.-válaszolt Shan.-Birkózáson alázd meg!-mosolygott.

-Szóval lány vs. Lány lesz? Honnan tudod?-kérdeztem

-Hát.. Mivel engem nem tudnál megverni..-mondta.

-Mindjárt kezdődik..-Shan a szemembe nézett. Basszus..- Nem kéne már..-Egyre közelebb jött.-Me.. Mennünk?

-De.-hajolt el. Felállt. Felém nyújtitta a kezét, hogy segít.

Visszamentünk a pályához.

-Már csak a bírót kell megvárni és..-valaki suttogott a férfi fülébe valamit.-Bocsánat de.. A birkózás elmarad. Akkor.. Versenyzők!-fordul megint felénk.-Pihenjetek. Mikor kezd sötétedni jelenjetek meg pontosan a színpadon olyan ruhában, amiért nem kár ha sáros lesz.-mondta. Majd a közönséghez fordult és elkezdett megint kiabálni.

Bementem az épületbe. Felmentem a szobámba és.. Elaludtam.