99.Én és a sportok..

269 24 1
                                    

Azt hittem Shan megváltozott mióta nem találkoztunk, de nem. Olyan, mint a báttyja vagy az apja.. Ott szúr hátba, ott bánt meg a legjobban ahol tud.

Első feladat pár perc múlva kezdődik. Mint Axel mondta.. Sport. Sajnos.

Kinéztem az ablakon. Remek! Már elkészültek. Pár perc és nekem annyi.

Lementem. Vettem egy mély levegőt. Elindultam a színpadra. Leültem a székre ahol az én nevem volt egy papíron. Körbe néztem. Eddig csak a szervezők vannak itt és a kísérők egy része. Vagyis.. Senki akit ismerhetnék.

-Sziaa!-ugrott mellém Jason.

-Hali.. Izgulsz?-kérdeztem. Leült a mellettem lévő székre.

-Hát.. Igen.-mondta. Pár percig nem szóltunk egymáshoz. Majd megpillantotta a drága, azt a patkányt aki most lépett ki az épületből.-Ki ül a bal oldaladon?-kérdezte mosolyogva. Ajaj.. Benne van a keze.

-Nem akarom.-nyafogtam. Hamár megkérdezte, úgy is tudom ki fog mellém ülni.

-Sziasztok!-köszönt Shan. Megnézte a legelső széket. Nem az ő neve. Egyre közelebb jött ahhoz a székhez amellett én ülök. Basszus..-Azt hiszem ez lesz az én helyem.-mosolygott, miközben leült mellém.

Jason felé fordultam.

-Hogy tehetted ezt velem?-suttogtam, minél halkabban. Azt hiszem nem jött be. Shan elkezdett mosolyogni és összekulcsolta a kezét, majd a földet kezdte nézni. Francba!-Jason!-nézek rá idegesen. Ő csak nevet. Fogja a hasát és nem tud megszólalni. De végül sajnos sikerült neki..

-Nem én voltam! De ha már így alakult.. Nevess te is! Na már! Nemhogy örülnél, hogy tudod ki végre..-befogtam a száját.

-Hallgass kérlek..-suttogom neki. Észre sem vettem de az arcom paradicsom piros lett és.. Bekönnyeztem? Mégis miért? Zavaromban?

-Ne síírj!-nevetett még mindig. Megölelt.-Esküszöm, hogy nem én voltam.-suttogta.-Szerintem ő volt..

-Még mindig figyel?-kérdeztem szipogva, még mindig a karjaiban.

-Nem. Beszélget Daniel-el.-mondta.

Kibújtam a karjai közül. Letöröltem a könnyeket. És.. Beszélgettünk tovább.

-Mi történt köztetek?-kérdezte halkan. Bár.. Elég nagy mostmár a hangzavar. Már sokan vannak itt.

-Se..semmi.-dadogtam. Végére eröltettem egy mosolyt, amiből Jason egyből levonta, hogy baj van.

-Hátha nem akarsz róla beszélni..-fordult előre.

Mindenki a mikrofonnál álló férfit figyelte. Majd megszólalt.

-Köszönjük, hogy ismét itt vannak! Pár percen belül elkezdődik az első feladat!-kiabálta, erre a tömeg tapsolni kezdett.-Ami.. Nem más, mint..-kihúzott egy cetlit a kalapból(?)- Kosárlabda!-kihúzott mégegyet-Bírkózás!-és a harmadik..-oh.. Egy meglepi..-mosolygott gonoszul- Remélem a két lány versenyzőnk nem fognak megharagudni rám-nevetett a saját viccén. Idióta.. -Nos, kezdhetünk!-ránk nézett-Versenyzők! Öltözzetek  kosárlabdázáshoz!-mosolygott. Látja, hogy semmi reakciónk.-Gyerünk! Igen, most!

Összenéztünk. Mi a francról beszél?

Odajött hozzánk. Megfogta a kezem. (Miért mindig én?) És Jason-nét. (Van Isten!) és elkezdett minket húzni a lépcső felé. Követett minket a két fiú is.

-Mostmár menjetek az öltözők felé!-utasított.

Elindultunk négyen az említett helyiség felé.

-Segítsek majd elérni a palánkot?-kérdezte tőlem Daniel. Haha.. Igen, alacsony vagyok. Rohadt vicces volt.

-Dan.. Fejezd be!-utasította Shan. Hogy mivan?! Most komolyan..?

Ránéztem Jason-re, de ő már rég a lány öltözőben volt. Vagyis.. Itt hagyott a két idiótával.

-JASON HOL A FRANCBA VAGY?!!?!!-kiabáltam.

-Ne ordíts! Itt vannak az öltözők! Arra az erdő van! Gyere!-mondta. Észre sem vettem azt a kis ház féleséget. Látszik a fiúk mentek elől..

Bal oldalon a fiú, jobb oldalon a lány öltöző volt. Az egyik akasztón volt a 4 ruha. Gondolom azt kell felvenni. Mindegyik ruhán volt egy cetli, amin az egyikünk neve állt. Elvettük. Jason kiosztotta mindenkinek azt, amin az ő neve volt és mentünk átöltözni.

-Én ezt nem veszem fel!-mondtam.-Neked is egy túl rövid rövid nadrág és egy ujjatlan póló van benne?!-kérdeztem Jasontól, mikor lehúztam a zipzárt arról a.. Műanyag valamiről, amiben benne volt a ruha.

-Nem. Térdig érő nadrág és egy egyszerű póló.-mondta. Elkezdett nevetni.

-Na mi az?-kérdeztem tőle.

-Lehet direkt adták ezt neked.-ült le a földre és még mindig nevetett.-Gondolj csak bele.. Annyi fiú fog nézni. És te is nagyon jól tudod, ezzel mit is akar Lucy.-válaszolta.

-Egyszer kinyírom..-fogtam a fejem.

Jason nem fog velem cserélni és.. A fiúk sem. Vagyis.. Muszáj.

Bementem a wc-be átöltözni. Levettem a ruhám és felvettem azt, amiből szerintem látszódni fog szinte minden olyan testrészem amit nem nagyon akarok mutogatni.

-Gyere már ki! Mindenki kész van csak te nem!-kiabált nekem Jason.

-Nem megyek! Mindenki engem fog nézni!!-válaszoltam.

-Eddig is mindenki téged nézett!-szólt bele Daniel.

-Kérlek! Gyere ki!-mondta Jason.

Hallottam, hogy valaki bejött az öltözőbe. Majd azon az ajtón is, ami a wc-be vezett. Besiettem az egyik fülkébe.

-Ha nem jösz ki azonnal.. Én megyek be érted és a kezemben foglak kivinni!-mondta idegesen Shan.

Nem szólaltam meg. Nem akarom, hogy bárki lásson így.

-Hát jó. Te akartad így..-majd benyitott az egyikbe. Szerencsére sok fülke van. Én a legutolsóban bújtam el.-Ne szórakozz már!-végig csapkodta szinte az összeset. És.. Végül az utolsó.-Oh.. Már megértem miért nem akartál kijönni.. Ilyen rövid ruha még nem volt rajtad-mosolygott. Na ne már!

Felkapott a kezében "menyasszony" stílusban (?). Kivitt az öltözőből. Daniel mikor meglátott elkezdett röhögni.

-Hallgass! Így is alig bírtam kiszedni a wc-ből!-szólt rá Shan. Így akar bevágódni? Vagy azt akarja elérni, hogy megbocsássak..?

A kezében vitt addig, amíg nem látott minket senki. Mikor már hallottuk a tömeget, letett a földre.

-Ugye nem fogsz elszökni?-kérdezte a szemembe nézve. Basszus..

-Nem ígérhetek semmit.-mondtam és előre siettem Jason-höz.

-Megnyugodtál?-kérdezte tőlem.

-Még mindig zavar a ruha. És ha holnap lesz egy hulla a varrodában.. Nem én voltam.-nevettünk.

-És.. Itt vannak a versenyzőink!-kiabálta az az idióta, hogy mindenki ránk nézzen.-Hogy igazságos legyen.. 1 fiú 1 lány lesz egy csapatban. Mivel ezt többen kéne játszani.. Így csak palánkra dobtok. Vagyis.. csak fél pályán játszotok.-magyarázta.-Na menjünk a pálya felé!

Elindultunk az említett hely felé.

-Szóval.. Ellenfelek leszünk-mondta Jason.-Remélem egy csapatban lesztek..-mosolygott.

Remélem.. Beleszerettem volna ennyi idő alatt?

Black Rose Curse (Fekete Rózsa Átok) HUNOnde histórias criam vida. Descubra agora