57.rész

7.5K 194 2
                                    

- Ébresztő szépségem. - dörmögte Harry reggel a fülembe.

- Shh. Hagyj aludni. - fúrtam bele a fejem mellkasába majd beszívtam az illatát rákészülve, hogy visszaaludjak.

- Nem tehetem bébi. - mormolta a fülembe majd egy puszit adott az arcomra.

- De igen megteheted. - nyöszörögtem.

Harry kibújt alólam mire fájdalmasan felnyögtem.

- Gyere vissza. - tapogatóztam utána csukott szemmel.

Hirtelen két kar emelt fel az ágyról majd próbált lábra állítani, de én rendíthetetlenül kapaszkodtam Harry nyakába. A fenekemnél fogva emelt fel én pedig a lábaimat kereszteztem a derekán és a vállán nyugtattam a fejem.

- Olyan, vagy mint egy kismajom. - kuncogott rekedten. Ő is nemrég kelhetett fel, mert a hangja még rekedt volt. Valahova sétált velem, de túl fáradt voltam ahhoz, hogy kinyissam a szemem.

Aztán hirtelen sikítottam fel, amikor a víz a hátamat érte, felugrottam Harry öléből talán még le is esek, ha nem fog meg.

- Harry! - sikítottam. Ő pedig megállás nélkül nevetett korát meghazudtolóan. Két gödröcskéje előtűnt 32 fogas mosolyát villantotta felém. És kacagott. Rendíthetetlenül megállás nélkül rekedt mély hangja az egész fürdőt belengte. A haja elázott rajta a bokszer és rajtam nevetett. A póló és nadrág teljesen elázott, ami rajtam volt. Elengedtem a nyakát majd le akartam szállni az öléből, de nem engedett.

- Hova-hova? - kérdezte.

- Engedj. - fújtattam.

- Mérges a cica? - mormolta a fülembe incselkedve.

- Hagyjál. - morogtam.

- Karmolsz is? - kuncogott majd nyomott egy puszit a halántékomra, de még mindig nem engedett el. - Mostanában olyan morcos vagy. - biggyesztette le a száját, míg egymás szemébe néztünk. Válaszul én is lebiggyesztettem a számat.

- Nem is tudom miért. - mormoltam. Nyomott a homlokomra egy csókot mire abbahagytam a homlokráncolást.

- Így már jobb. - vigyorodott el. A számat még mindig biggyesztettem. - Mit tegyek, hogy ne legyél szomorú? - simított végig az arcomon.

A számmal csücsörítettem mire Harry felnevetett, de utána készséggel nyomta ajkait az enyémre. Kezem rögtön utat talált a hajába. Csurom vizesek voltunk felsőtestünk összetapadt, de nem foglalkoztunk vele. Csak egymással. 

- Most már letehetsz. - mormoltam miután elváltak egymástól ajkaink.

- Nem is tudom. - markolt bele a fenekembe. - Én egész kényelmesen tartalak. - vigyorodott el.

- Az lehet, de ruhába nem lehet fürdeni. - forgattam meg a szemem.

Összehúzta a szemét a szemforgatásom miatt, de azért letett az öléből.

Végignézte, ahogy levetkőzöm majd a vizes ruhákat kidobáltam a fürdőszoba padlójára.

- Kimennél? - kérdeztem tőle hátat fordítva és a vízsugár felé tartva arcom.

- Nem hiszem. - simult hozzám hátulról. Fenekemen éreztem, hogy ő is megszabadult egy szál alsójától. Kezét végighúztam jobb karomon majd le az oldalamon, míg a vállamra csókokkal borította.

- Darcy? - lihegtem. Fejem a vállára bukott ő pedig nyakam vette célba.

- Van időnk szépségem. - dörmögte a nyakamba szenvedélyesen majd felé fordította arcomat és megcsókolt.

Changed My Mind [H.S ]Where stories live. Discover now