Changed My Mind [H.S ]

15.rész

Niall Horan.
4 éve. 4 éve, hogy jelentkeztem az x-faktorba és elszakadtam a legjobb barátomtól, akivel azt hittem sohasem fogok találkozni újra. De 4 év után itt áll előttem teljes pompájában. Rengeteget változott az évek alatt. A kis pufi Stephből egy Istennő lett! Eltűnt a kislányos arca a helyébe kifinomult nőies arc lépett, ami az előnyére vált teljes mértékben.  Annyira Stephanie. A vörös haja még jobban kiemeli az átható zöld szemeit. Olyan természetesnek tűnt ezzel a hajszínnel mintha ez lenne az eredeti. Annyira jó volt újra látni őt. Újra a karomban tartani. Úgy éreztem egész eddigi életemben mintha nem lettem volna teljes valami mindig hiányzott, mindig volt egy űr a lelkembe, és ahogy megjelent és kijelentette, hogy ő a legjobb barátom, akit 4 éve nem láttam ez az űr eltűnt.

- Szia, aranyhaj rég láttalak. - mondta miután elhúzódott és összeborzolta a hajamat vigyorogva. Erre nem tudtam semmit sem mondani csak visszahúztam és magamhoz szorítottam. - Niall megfojtasz. - mondta elfojtott hangom a nyakamba mire észrevettem magam.

- oh, bocsi. - kicsit engedtem a szorításomból, de nem engedtem el. Sikított egyet, amikor feldobtam a vállamra és elindultam vele.

- Niall James Horan azonnal tegyél le, ha nem akarod, hogy telibe hányjam a hátadat. - ordibált miközben felcipeltem a lépcsőn.

- Mindent a maga idejében pufi. - mondtam neki miközben a régi becenevén szólítottam, amit utált. Majd most megszereti. Letettem a szobámba miután kulcsra zártam az ajtót. Visszafordultam felé, csípőre tett kézzel állt. Rávigyorogtam a durcás arcára. Nem bírta sokáig ő is elvigyorodott. Lehuppantam az ágyamra törökülésben majd ő is leült elém ugyan úgy törökülésben. Végig néztem rajta. Tényleg nagyon csinos lett emlékeztetnem kellet magamat, hogy a legjobb barátom és kiskorunk óta ismerjük egymást.

- Mesélj Nialler mi újság?

- Ó nem inkább te mesélj pufi. - rányújtottam a nyelvemet mire elvigyorodott és mesélni kezdett.

Audrey Benett

Csak néztem Niall után vigyorogva, ahogy felcipelte Stephet az emeletre gondolom a szobájába. A fiúk utánuk fütyültek.

-1 hónapot adok nekik. - mondta Zayn.

- Áá túl sok szerintem 2 hét. - mondta Liam.

- 1 hét. - szólalt meg mellettem Harry, majd az ölébe húzott és átkarolta a derekamat.

- 4 nap. - rántott vállat Louis. Úgy tűnik, nem csak én nem értettem miről beszélnek ránéztem Eleanorra és Perriere akik ugyanúgy értetlenül néztek rám.

- Ti miről beszéltek? - kérdeztem meg tőlük.

- Hát Niallről meg Stephanieről. - tárta szét a kezét Louis. -Szerinted mikor jönnek össze? 

- Szerintem semmikor. -húztam el a számat. - Tudjátok Stephanie nem a fiúkhoz vonzódik. - mondtam fapofával mire mindenkinek leesett az álla. Éreztem, hogy Harry megfeszül alattam. Nem bírtam sokáig én se, elnevettem magam mire értetlenül néztek rám. - Úristen látnotok kéne az arcotokat. - mondtam röhögve már a hasamat fogtam.

- Te most beetettél minket? - kérdezte Louis összehúzott szemmel. Ránéztem Harryre, aki csak a fejét rázta, de azért ő is mosolygott.

- Bocsi srácok ezért..- mondta majd felállt feldobott a vállára majd odafordult a többiekhez. - de most gondoskodom róla, hogy több ilyen ne forduljon elő. - mondta mire tágra nyílt a szemem és próbáltam kiszabadulni a fogásából, de rácsapott a fenekemre mire felsikítottam, míg a lépcsőn cipelt.

-Harry engedj ! - csaptam a fenekére.

- Csak a helyzeteden rontasz édesem ezzel a kapálózással. - mondta, míg kulcsra zárta a szobájának az ajtaját. Nem féltem egyáltalán inkább kíváncsi voltam mit gondolt mit fog most csinálni. Ledobott az ágyra majd fölém mászott és kegyetlenül elkezdte csikizni. Visítottam és nevettem miközben próbáltam kiszabadulni a vaskarmai közül, de csak azt értem el vele, hogy úgy vergődtem, mint egy partra vetett hal.