Changed My Mind [H.S ]

52.rész

- Szia Buca. - köszöntöttem Harryt, aki levágta magát a fekete bőrkanapéra. Feje az ölemben pihent. Lehajoltam és adtam egy csókot neki. -Egyem meg azt a szép dalos szádat. - vigyorogtam rá.

- Lefogadom, hogy szereted, amit a szép számmal csinálok. - jegyezte meg egy szemtelen mosollyal az arcán majd pólóm alját felhúzta és egy puszit nyomott a hasamra.

- Tudtommal nem várok, gyereket mit puszilgatsz gyönyörűm? - kérdeztem vigyorogva.

- Csak a hasadat. - nézett fel rám sunyin majd újabb puszit adott. - Ha már gyerekeknél tartunk. - tartotta fel mutatóujját. - Hol van az enyém?!- forgatta a fejét. Imádta kimondani, hogy az ô gyereke.

- Niallnél. - mutattam felé mire Harry rögtön odakapta a fejét.

- Niall a fene egye meg az Ír fejedet mit csinálsz a hercegnőmmel? - kiáltott fel amit Niall is meghallott a szoba túlsó végébe.

- Te egész nap együtt vagy vele én meg alig látom. - makacskodott Niall.

- Lesz sajátod! - mondta Harry.

- De az még sok idő! - vágott vissza.

- Harry hagyd már. - mondtam neki. - Aludj egy kicsit. - nyomtam egy csókot a szájára.

- Birizgálod a hajamat? - nézett rám kölyökkutya szemekkel.

- Igen. - vigyorodtam el majd kezemet hajához vezettem és beletúrtam hosszúra nőtt fürtjeibe. Engem nézett még egy ideig majd megszólalt.

- Olyan, vagy mint egy angyal. - suttogta álmost tekintettel. - Az én angyalom vagy.

- Hogyha az angyalod vagyok, akkor te az enyém. - mosolyogtam rá majd lehajoltam és adtam egy puszit a szájára.

Harry felvette a szokásos kicsavarodott alvó pózát a fejét a hasamba fúrta majd pár perccel később a légzése egyenletes lett.

***

- Van egy kis baj. - jött be Liam a stúdióba. Jelenleg csak Steph és én voltunk a kinti részen a kanapéknál persze Darcy is velünk volt.

- Milyen baj? - ráncolta a homlokát Steph. Tekintetét Darcyról Liamre vezette.

- Odakint hemzsegnek az újságírók. - vakarta a tarkóját.

Ilyenkor jött el a pillanat, amikor az univerzum összeszűkül a pulzusom az egekben és elfehéredek ijedtemben. Nem én féltem a fotósoktól a lányomat féltettem tőlük. Nem akarom őt nyilvánosságra hozni. Rendes életet akarok neki.

- És nem mennek el? - kérdezte Steph.

- Nem úgy tűnik. - mondta Liam a kanapéra ülve majd az ölébe vette babámat. - Szia, baba. - vigyorgott rá.

- Van hátsó kijárat?- kérdeztem remegő hangon.

- Azt is eltorlaszolták. - mondta Liam.

- Hogy lehetsz ilyen nyugodt?! - pattantam fel kanapéról. A hajamba túrtam idegességemben és fel-alá járkáltam a kis szobában.

- Hé, mi a baj? - kérdezte Harry beérve a szobába. Homlokát ráncolta, míg végigmérte ideges lényem.

- A hülye sajtósok kint vannak a bejárat előtt! -mondtam ingerülten. - A hátsó ajtón sem tudunk kimenni. -téptem a hajam.

- Hé, szépségem nyugi. - ölelt át. A fejemet a mellkasához tartottam. - Megoldjuk, Paul elküldheti őket. - mormolta a hajamba.

- Nem akarom, hogy meglássák. - szipogtam. A sírás küszöbén álltam.