Changed My Mind [H.S ]

40. rész

2 hónap telt el azóta mióta először voltunk orvosnál Stephel. Ma is elmentünk ahol már felvételt is készítettek az én pocaklakómról. Steph folyton nyaggat, hogy mondjam el Harrynek, hogy az ő babáját hordom a szívem alatt, amit ma meg is fogok tenni. Már a szüleim is tudják és rendkívül boldogok voltak, hogy lesz egy unokájuk. A felvételt, ami a babánkról készült kinyomtatták. Az első kép. Ezt fogom adni neki az évfordulónkra. A kis képet egy borítékba tettem és rá írtam, hogy: „Az első kép róla.. Boldog Évfordulót. Szeretlek. „

Csak ennyit írtam rá nehogy idő előtt leessen neki. Bár Harry nem arról híres, hogy kombinálná a dolgokat, de jobb félni, mint megijedni.

A baba szépen fejlődik és nagy valószínűséggel lány lesz. Alig várom, hogy láthassam. Kicsit aggódom, hogy Harrynek ez be fog kavarni a koncertjébe. Jelenleg Dél-Amerikában vagyunk. A fiúknak ma van az utolsó koncertjük a nagy turné záró koncert.

Már minden holmink össze van pakolva Stephel.

Lassan felöltöztem majd megvártam Steph-et aki még a fürdőszobába tollászkodott. A 2 hónap alatt ő volt a szobatársam. Nem akart magára hagyni és hiába mondom neki, hogy menjen, vissza Londonba rendben leszek, hallani se akar róla.

Nem is volt olyan nagy baj, hogy vele voltam 2 hónapig egy szobában. Így Harrynek is könnyebb. Nem akartam folyton elutasítani. Észre vette, volna, hogy valami van, amit nagyon nem szerettem volna. Ez a felosztás Stephnek is kedvezett. Folyton látom, hogy mennyit szenved Niall miatt. Jó formán egymáshoz sem szólnak. Attól félek a barátságuknak végleg befellegzett.

- Kész vagyok. - lépett ki Steph a fürdőből. - Jól nézel ki. - nézett végig rajta. Egy bő póló volt rajtam mivel a hasam már kezdett gömbölyödni. Megrántottam a vállamat majd elindultam ki a szobából. Az ajtó mellet volt a fényképezős holmim, de mielőtt még felvehettem volna a vállamra Steph megelőzött és felkapta a vállára.

- Steph jól vagyok. - mondtam, míg bezártam magunk után az ajtót. A fiúk már reggeltől a stadionba voltak. Harry már nagyon fáradt lehet.

- Én tudom, hogy jól vagy de akkor sem fogsz cipekedni 3 hónapos terhesen. - mondta, míg megnyomta a lift gombját. A szememet forgattam majd beléptem utána a liftbe.

- Nálad van Harry ajándéka? - kérdezte mire elmosolyodtam és bólintottam. A telefonom hangja töltötte be a kis zárt teret. Mikor megnéztem ki hív kicsit lesápadtam. Francba! Még mindig nem adtam választ a főnökömnek a párizsi munka miatt. A válaszom egyértelmű. Elhúztam az ujam a képernyőn majd a telefont a fülemhez tartottam.

- Szerbusz Audrey! - szólt bele rögtön a főnököm. - Gondolkoztál az ajánlatomon? - kérdezte.

- Igen Uram..- kezdtem, de félbeszakított.

- Nagyszerű! Ma este várom a válaszod. - mondta majd bontotta is a vonalat. Be sem tudtam fejezni a mondatot.

- Remek. - morogtam, ahogy az Iphone-om a zsebembe csúsztattam.  A lift egy pityegéssel jelezte, hogy leértünk a mélygarázsba ahol Paul hagyott egy kocsit. Mivel a fiúk reggel elmentek Paul bedobta hozzánk reggel a kulcsát, hogy majd utánuk tudjunk menni. Stephnél volt a kulcs mivel nem engedte, hogy én vezessek. Berakta a felszerelésemet hátulra majd ő is beszállt mellém.

- Mikor akarod odaadni a képet? - kérdezte, míg kihajtott a garázsból egyenesen a nyüzsgő utcára.

- Fogalmam sincs. - ráztam a fejem.

- Talán akkor kéne átadnod, amikor ő is átadja a saját ajándékát. - gondolkozott Steph.

- Ez egy nem rossz ötlet. D félek a reakciójától. - vallottam be.