Changed My Mind [H.S ]

27.rész

Audrey szemszöge

Az utaskísérő hangjára ébredtem és nem kicsit lepődtem meg, amikor észrevettem, hogy Harry karjai körülöttem vannak. Harry még aludt és akárhogy próbáltam kiszabadítani magam nem engedett el. Durván eltoltam a fejét az arcomból, ami miatt a másik oldalra dőlt a feje pont az ablaknak. Hirtelen kipattantak a szemei.

- Ébren vagyok! - szólt fel. A haja még a szokásosnál és kuszább volt. Az arca kipirosodott és rajta volt a pulóverem lenyomata. Egyszóval borzalmasan nézett ki ezt tudtára is adtam, amikor kinevettem.

- jól nézel ki. - kuncogtam mire elmosolyodott.

- Én mindig. - kacsintott. Felnevettem, amikor egy óriásit ásított és nyújtózkodott.

- Végre nevetsz. - mosolygott rám.

- Szeretnéd, hogy ne nevessek? Rajtam ne múljon. - mondtam mikor eszembe jutott, hogy nem gyengülhetek el a jelenlétébe. Csak remélni tudom, hogy nem látta meg a képeket a telefonomba. Azóta ezen stresszezem, hogy mi van, ha meglátta a képeket róla, rólunk, még amikor minden rendben volt. Még mielőtt leszálltunk a táskámból előkotortam a ruháimat és elmentem a mosdóba átöltözni. Mégsem jelenhetek meg ugyanabban a ruhában, ami tegnap is rajtam volt.

A csomagjainkkal felpakolva indultunk meg a busz felé. A reptéren rengeteg rajongó és riporter volt. A fiúk lepasszolták a csomagjaikat a biztonságiaknak, míg ők képeket készítettek és aláírást osztogattak.  Felvettem a napszemüvegemet majd egyedül indultam a buszhoz leszámítva a 10 biztonsági őrt körülöttem. Sajnos nem voltam elég észrevétlen, mert a riporterek engem is felfedeztek. A fejemet lehajtva mentem tovább nem juthattak a közelembe biztonsági őrök voltak körülöttem. Oda adtam a bőröndjeimet Prestonnak majd felmentem a buszra. A busz belülről nagyon otthonosabb volt, mint a másik busz. Felérve rögtön az egyik hálóba érkeztem. Tovább mentem és ott volt a másik. Utána a konyha és egy nagyobb szoba a busz végébe sarokkanapéval. Míg vártam a fiúkra leöltem a kanapéra majd elővettem a telefonomat, hogy írjak Bennek egy üzenetet miszerint most érkeztünk meg Párizsba és hogy a riporterek rám szálltak.

10 perc után megjelentek a fiúk vigyorogva és nevetve. Mindannyian ledobták magukat a kanapéra Niall mellém ült le és adott egy puszit a fejemre mire elmosolyodtam.

- Most hova? - kérdeztem.

- Most megyünk egy hotelbe közel a stadionhoz, elfoglaljuk a szobákat utána este irány partizni! - kiáltotta a végét Louis. Mindenki nevetett.

Miután megérkeztünk a hotelbe, bementünk az előcsarnokba, míg Paul kikérte a szobáinkat. Csak imádkozni tudtam, hogy ne Harryvel legyek egy szobába.

- Jólvan srácok itt van a szoba beosztás. - jött oda hozzánk Paul. - Louis és Zayn. - dobott oda egy kulcsot Zaynnek. - Harry és...- nézett körbe a társaságon nem vettem fel vele a szemkontaktust inkább közönyösnek próbáltam tűnni, de nem nagyon jött össze. - Audrey csillagom ez nem válik be. -mondta, míg a kulcsot a Harry kezébe dobta. - Beszélgessetek. -vigyorgott. Az arcomat a kezembe temettem. Felnéztem Harryre, aki rákacsintott Paulra. Na, ne már! Ezek ellenem szövetkeztek!  Harry megfogta a kezemet mire ránéztem kérdő tekintettel.

- Menjünk szerelmem. - vigyorgott rám, mint valami idióta. Végig húzott a folyosón, hogy megkeresse a szobánkat. Miután megtalálta kinyitotta a digitális kulccsal. Mikor beértünk a bőröndjeink már ott voltak a nappaliba.

- Ti ezt kiterveltétek. - fontam keresztbe a karomat a mellkasomon.

- Miket nem gondolsz rólunk. - tette fel a kezeit védekezés képen, de a mosolyát nem tudta elrejteni olyan könnyen. - Most át kell mennünk a stadionba körülnézni. Úgy fél óra múlva indulunk. - nézett a telefonjára.