Changed My Mind [H.S ]

79.rész

                  

Már egy órája kint ülök a szülőszoba előtt. Kezdek aggódni a barátnőmért és a kicsikért.

Nem beszélve Niallről aki még mindig nem ért ide.

A lábammal doboltam az arcomat dörzsöltem és újra meg újra az órára pillantottam.

Végszóra sietős lépteket hallottam közeledni majd felugrottam a székemből ahogy Niall a látóterembe került.

Zilált, az arca kipirult és a haja szanaszét állt.

- Hogy van? Megszülettek? Stephanie hol van? - kérdezte.

- Egy órája bevitték szerintem még vajúdik. Az orvos minden 10. Percben kijött, hogy a legközelebbi hozzátartozó, vagyis te az ikrek apja itt vagy-e már.

- Hát akkor ne várakoztassuk tovább. -Niall az ajtó elé állt majd némán kérdezte, hogy ez az?

Bólintottam.

Niall nagy levegőt vett majd belépett a szobába. Az ablakból láttam, csak de amint beért a kezébe nyomták a kék steril ruhát.

Niall Horan

Aggódtam, amikor megláttam Audreyt kint ülni. Elkapott a páni félelem, hogy történt valami az én manóimmal. Fogalmam sincs mi az a vajúdás, de amint beléptem a szobába és beöltöztem rögtön megláttam miről is van szó. Csak reménykedni tudtam, hogy nem ájulok el. Stephanie mellé rohantam, aki két kezével az ágy két oldalát markolta.

- Hé, hé, manó itt vagyok. - megfogtam a kezét, amire rögtön rámarkolt. A két lába behajlítva volt az ágy végében.

- Maga az apuka? - kérdezte a férfi, aki előbukkant az ágy végénél.

- Igen én vagyok. - bólintottam megszeppenve. Nem akarom tudni miért volt a takaró rejtekében.

- Késtél. - vicsorogta Steph. Az arca csupa víz volt a haja egy csapzott kontyba fogva és az erőlködés tiszta jelei játszottak szép arcán, ahogy fújtatott

- Hála Istennek. Tudja a hölgy csak magára várt. - oktatott ki az orvos majd nem foglalkozott tovább velem újra lebukott. - Jól van Stephanie kezdhet nyomni.

- Szeretlek. Megcsináljuk. - susogtam a fülébe. - Mehet manó?

Bólintott majd nagy levegőt vett miközben hangot adott erőlködésének és egy hatalmasat kiáltott. Szerintem a bal fülemre megsüketültem, de nem nagyon érdekelt.

- Nagyon jó. Még 3-at nyomjon és az első kint is van. - mondta az orvos.

- Gyerünk Stephanie. - biztattam, míg visszaszorítottam a kezét.

- Te csak ne parancsolgass nekem! - vicsorította. Nyomott majd lihegtünk egy sort. - Niall soha többet nem érhetsz hozzám. - nézett a szemembe kétségbeesetten.

- Majd megbeszéljük. - nyugtattam.

- Egy utolsót az elsőnek Stephanie. - mondta az orvos. Együtt vettem levegőt majd szorítottam össze a fogam Steph-el.

És utána meghallottam.

A világ legszebb hangját, ami semmilyen hangszerével nem vetélkedett.

- Gyönyörű kisfiú gratulálok. - az orvos kezéből szinte azonnal elvitték a kisemberemet. - Még nincs vége Mrs. Horan szedje össze minden erejét egy utolsó körre.

- Manó. - hallottam meg gyenge hangját. - Aludni akarok. - kulcsolta össze kezünket.

- Még kettőt nyomj, oké utána aludhatsz szerelmem jó? - susogtam a fülébe.