Changed My Mind [H.S ]

26.rész

Audrey Benett

Nem tudtam hova menni csak futottam végig a kihalt folyosókon, amikor valakibe beleütköztem. 

-S-sajnálom. - motyogtam.

- Audrey ? Mi történt veled? - szólalt meg Niall. Nem tudtam megszólalni csak még jobban zokogtam, ahogy visszaemlékszem az előbb történtekre.

- Niall, te is vizes leszel. - próbáltam eltolni magamtól, de nem hagyta magát.

- Nem érdekel, át tudok öltözni. Te viszont meg fogsz fázni, reszketsz, mint a falevél. - mondta majd bekísért az ő öltözőjébe. Igaza volt reszkettem, de nem csak, amiatt mert fáztam.

- Tessék, ezeket vedd fel. A ruháidat majd itt hagyjuk megszárítani. - felém nyújtott egy fekete pólót és egy szürke melegítőalsót. Bólintottam majd elvettem a ruhákat.

- Ott a fürdőbe át tudsz öltözni. - mutatott a zárt fehér ajtóra.

- Köszönöm Niall. - motyogtam majd elvonultam a fürdőbe. Levettem a vizes ruháimat megtörölköztem és felvettem Niall száraz ruháit. A felső comb középig ért és a nadrág sem nézett ki olyan rosszul, amikor felvettem. Szerencsémre a fehérneműm nem volt átázva, mert az tényleg ciki lett volna. 

Kinyitottam az ajtót, hogy visszamenjek, de amikor kinyitottam megláttam Niall és Harryt veszekedni az ajtóban. Mind a ketten rám kapták a fejüket, de én nem bírtam rájuk nézni. A fülem sípolt majd minden elsötétült.

***

A fejem iszonyatosan fájt, amikor kinyitottam a szemem. Még mindig Niall szobájában voltam. A kanapén feküdtem mellettem Perrie, Eleanor és Steph beszélgettek. Eleanor vette észre, hogy felkeltem.

- Audrey, hogy érzed magad? - kérdezte, míg letérdelt a kanapé elé és aggódóan fürkészte az arcomat. Annyira bűntudatom volt, miattuk is, elhanyagoltam őket nem is beszéltem velük 4 hónapig és mégis úgy viselkednek, velem mintha csak tegnap óta nem beszélnénk.

- Eleanor! - zokogtam, míg átöleltem a nyakát.

- Hé, szívem semmi baj itt vagyunk. - csitítgatott.

- Annyira sajnálom elhanyagoltalak titeket. - sírtam. Perrie is odajött és megölelt.

- Hé, kislány ne sírj itt nekem, mert én is rákezdek de abba nem lesz köszönet. - mondta Perrie mire felnevettem. Nem is ő lett volna.

- Ne haragudjatok rám. - elváltunk majd a szemükbe néztem.

- Á Semmi gáz. Fátylat rá. - legyintett Eleanor.

- De most vissza térve rád, hogy vagy? Fáj valamid? - kérdezte Perrie. Megráztam a fejem, de a fejem akkorát lüktetett, hogy a fájdalmas ponthoz kaptam és felszisszentem.

- Ja, látjuk. - sóhajtott Steph. - Még egyszer meg ne próbáld éheztetni magad Audrey Liana Benett mert nem tudom, mit csinálok. - mutogatott a mutató ujjával fenyegetően.

- Nem szándékosan éheztettem magam. - mondtam, hogy megvédjem magam. - Csak nem voltam éhes.

- Aha nem voltál éhes? Tudod te milyen alacsony volt a vérnyomásod? Azt hittük meghaltál! - háborgott.

- Ne haragudjatok. - hajtottam le a fejem. Meg kordult a gyomrom mire mind felvettünk. - Van valami kaja? Éhen halok. - vigyorogtam rájuk.

- Viccelsz velünk? Niall szobájában vagy, itt ne lenne kaja? - mutatott Perrie a hátam mögé egy asztalra, ami tele volt pakolva mindenféle kajával. Nagyon éhes voltam úgy hogy gyorsan nekikezdtem a nem túl nőies zabálásnak. Rengeteg minden volt Niallnek fel sem fog tűnni.