Changed My Mind [H.S ]

80.rész

- Eléggé lefárasztottátok? - nevettem.

Liam adta kezembe koncert után kisbabámat, aki majd el bóbiskolt a kezemben. A fiúknak szokásukká vált mostanában felvinni Darcyt a színpadra és lefárasztani. Persze ez nekünk csak jól jött.

- Ezek szerint. - Liam kinevette kislányomat, aki máris a nyakamhoz bújt és el is aludt. Csókot adtam az arcára majd elindultam vele a backstagebe ahol a többiek vártak. Steph-et szigorú pihenőre fogtuk.. az orvosnak jelentős szerepe volt benne. Niall minden áldott este be van zsongva, mikor végre hazamehet két kisfiához. Steph és Niall odáig voltak értük és vissza.

Ez a turné utolsó koncertje, ami annyit jelent, hogy karácsony. London. Család. Pihenés. Mivel nincs kitűzve következő turné terv élvezzük a váratlan hosszú szünetünket. Holnap útra kelünk a családunkhoz. Harryvel vendégül látjuk szüleinket és családunkat egy közös vacsorára. Már előre látom, mi mindent fogok elrontani az ételválasztékban. Harry pihen, most én fogok keményen dolgozni.

- Mehetünk szépségem? - Niall után csapódott az ajtó amint Harry kiejtette száján az utolsó szót.

- Egy pillanat. - tartottam fel az ujjam. - Megfogod? - suttogtam a szavakat, hogy Darcy ne ébredjen, fel különben akkor ma nem alszunk.

Harry egy vigyorral az ajkán vette át tőlem kislányát, míg én gyorsan összepakoltam Darcy cuccait, amik szórakoztatása idején kerültek elő, természetesen Liam által.

Harry végül a vállára vette Darcy táskáját majd a kenguru hordozóba rakta Darcyt mindezt úgy, hogy csöppségünk nem kelt fel eme cselekedetére. Elindult vele ki a parkolóba ahol még egy próba várt rá. Az ülésbe kellett helyezni göndör hercegnőnket.

Harry ezt, is mint minden ilyen dolgot gyorsan és precízen hajtott végre.

- Ilyenkor mindig újra beléd szeretek. - mosolyodtam el bágyadtan, ahogy beültem mellé az anyósülésre. Harry válaszul csak egy csókot nyomott ajkaimra majd elindult a parkolóból a forgalomba. - Olyan csöndes vagy minden rendben? - kérdeztem.

- Persze csak nem szeretném, ha felébredne. - kacsintott rám. Kétkedve néztem rá. Harry hangjára még sosem ébredt fel és ezzel ő is pontosan tisztában volt.  - Minden rendben szépségem nem kell miattam aggódnod. - vigyorodott el ezzel megmutatva gödröcskéit.

- Ugye elmondanád nekem, ha valami baj van? - kezdtem bepánikolni. Harry arckifejezése több volt, mint kétségbeejtő.

- Persze, hogy elmondom, de hidd el szerelmem semmi baj nincs. - simított végig egy pillanat erejéig a combomon majd rögtön vissza is kapta kezét a sebváltóra.

A homlokomat ráncoltam majd kifelé fordultam az ablakon és egy szót sem szóltam az út további részében.

Addig idegesített az dolog, míg le nem raktam Darcyt aludni utána számon kértem Harryt.

A hálónkba tartottam, ahol meg is leltem vőlegényemet. A homlokát masszírozta egy nagy sóhaj kíséretében, míg a telefonját nyomkodta többször is a hajába túrt.

- Harry mond, el mi folyik itt! - követeltem.

Hirtelen kapta fel a fejét nyilván nem vette észre, hogy beléptem.

- Semmi baj nincs. - egy hamis mosolyt varázsolt az arcára majd telefonját a zsebébe dugta és felállt az ágyról és felém tartott.

- Miért nem mondod el nekem? - kirántottam kezeimet tenyeréből. - Harry megkérted a kezem bíznod kéne bennem. Hisz tavasszal összeházasodunk. - Összerezzent.