Anabell Potter története

Part 1 - Prológus

A Privet Drive 4 előtt két muglik számára furcsán felöltözött férfi és egy nő állt, akik a késő esti órák ellenére úgy beszélgettek, mintha még csak délelőtt lenne. Az éberségükért viszont egy boszorkány vagy varázsló sem róhatta meg őket, aznap mindenki ünnepelt, hisz volt miért. A muglik, akik pedig megszólhatták volna őket, már réges rég az igazak álmát aludták.

- Nemcsak baglyok, de kósza hírek is felröppentek ma. Tudja, mit pletykálnak arról, hogy miért tűnt el Voldemort? Hogy ki állt végre az útjába? * – Dumbledore hirtelen matatni kezdett a zsebében egy újabb üveg citromitalporért, hogy húzza az időt a válaszadással. McGalagony eközben összehúzott szemmel figyelte a mozdulatait. – Állítólag...* – próbálkozott tovább McGalagony – ...hangsúlyozom, állítólag Voldemort tegnap este felbukkant Godric's Hollowban. Potterékat kereste. És az a hír járja, hogy Lily és James Potter...hogy mindketten...meghaltak. *

Dumbledore abbahagyta a matatást és szomorúan horgasztotta le a fejét. McGalagony döbbenetében hátra hőkölt az igazgató reakcióját látva.

- Lily és James... Ez borzalmas... Nem akartam elhinni... Oh, Albus! *

- Tudom, tudom... * – tette Dumbledore McGalagony vállára a kezét, miközben egy nagyot sóhajtott.

- És ez még nem minden. Azt mesélik, hogy Potterék fiát, Harryt is el akarta pusztítani, de... nem sikerült neki. Nem bírt elbánni azzal a kisgyerekkel... a másikkal meg már nem is próbálkozott. Azt mondják, hogy miután kudarcot vallott Harry Potterrel, nem tudni, miért és hogyan, de egyszerre elhagyta az ereje... ezért nincs köztünk többé Voldemort... igaz ez? – Dumbledore komoran bólintott.

- Szóval..szóval igaz? * – hebegte McGalagony. - Annyi gaztettet és gonoszságot vitt véghez... annyi ártatlan embert ölt meg... és nem bírt el két kisgyermekkel? Ez bámulatos... Ő, akit semmi nem tartóztathatott fel... De hát hogyan élhették túl?

- Csak találgathatunk... viszont Anabellnek volt annyi szerencséje, hogy egy másik szobában tartózkodott. Máskülönben ő is meghalt volna és Harry teljesen egyedül maradt volna – McGalagony a főnöke, egyben a jó barátja válaszát hallva szomorúan szipogni kezdett.

- Szóval Anabell... hány éves is a kislány? – kérdezte McGalagony a távolba meredve.

- Három lehet. Neki sokkal nehezebb lesz a szülei nélkül, hisz több időt töltött velük, mint a kis Harry – sóhajtott ismét Dumbledore, majd pár másodperc gyászolás után témát váltott. – Hagrid késik. Apropó, ő árulta el kegyednek, hogy ide készülök? *

- Igen * – bólintott McGalagony professzor – De öntől meg se merem kérdezni, hogy mi szél hozta éppen ide *

- Azért jöttem, hogy elhelyezzem Harryt és Anabellt a nagybátyjuknál és a nagynénjüknél. Immár ők az egyedüli rokonaik.

- Ezt nem mondhatja komolyan, Dumbledore, nem teheti meg! Nincs még két olyan ember világon, akik kevésbé hasonlítanának ránk!

- Itt lesznek a legjobb helyen.

Ezután pedig Hagrid megérkezett az ölében két gyermekkel. A csecsemő bepólyázva aludt Hagrid karjai között, míg a nagyobb, fél álmában helyezkedett a félóriás kabátjában, reménykedve abban, hogy a barátságos, nagy szakállú férfi a szüleihez viszi vissza, akiket már nagyon hiányolt.

***

/8 évvel később/

- Pszt...!

- Hm? – fordultam a mellettem megálló Harry felé. – Harry, ki kell teregetnem, hogy Petunia néni ne...