Bérgyilkosok királynői...vagy mégsem? I.kötet: Namikaze testvérek /Befejezett/

26.fejezet

- Nem sokáig leszek itt. Hamarosan elmegyek, Ahrival együtt! Nem nagyon érdekel, hogy mit mondd, vagy mit fog tenni! Velem fog jönni! Új jövő fog várni ránk, mint...bérgyilkosok újra! - mosolyodok el ördögien.

- Igen. Újra bérgyilkosok leszünk! - sétálok ágyamhoz, majd hátra dőlök.
Tekintetemmel kezdem el vizsgálni a plafont.
Lassan érzem, ahogy elnyom az árom.

*Ahri szemszöge*
Óriásít dörgött kint. Félve ülök fel Itachi mellől. Megérzi, hogy felülök, és remegésemet is.

- Cica, mi a baj?

- M-m-megilyedtem.

- Cicus. - karol át hátulról, miközben nyakamba csókol. - Nem lehet, hogy az érzésed miatt is félsz?

- De, igen.

- Nem kell félned, édesem.

- Melletted biztonságban érzem magam.

- Mert én megvédelek mindentől, és mindenkitől! Meg különben is, hátul van egy németjuhász kutya.

- Megkötve?

- Nem. Megérzi, ha idegen jár a ház körül. Hiszen kivan képezve.

- Akkor jó. Mennyi lehet az idő?

- 22:20 van. - kezdi el csókolgatni nyakam. Néhol gyengéden szívni kezdi finom bőrömet, amitől egy sóhaj hadja el ajkaimat.

- Mit szeretnél már?

- Én?

- Igen te, nem is én.

- Csupán kényesztetni szeretnélek, semmi több.

- Szeretlek. - döntöm hátam izmos mellkasának.

- Én is. - karolja át csipőmet. Fejét vállamra hajtja.

- Boldog vagyok, hogy melletted lehetek. Tudod, ha nem kaptál volna el, és nem hoztál volna ki a börtönből, nem tartanánk itt.

- Igaz. Végül is örülök, hogy a párom vagy. Else hiszed mennyire boldoggá tettél engem! Én vagyok a világ legszerencsésebb férfiaja, hogy egy ilyen csodás, gyönyörű nő van mellettem mint te. Nem csak a párom vagy, hanem egyszer a feleségem, és a gyermekeink édesanyja leszel. - fordítja fejem magafelé.

- Komolyan gondolod?

- Olyan komolyan, ahogy rendőr, és Uchiha vagyok!

- Itachi... - majd ujját tapasztja számra.

- Ne mondj semmit! Csak majd, ha eljön az idő, egy szót kell mondanod, és az pedig az igen lesz. Most még ne mondj semmit! - veszi el ujját ajkaim elől, majd végigsimit rajta, amitől kellemes borzongás fut végig gerincemen.

- Ígérem Ahri, hogy boldoggá foglak tenni! Komolyan gonolok veled mindent. Szeretném, ha te lennél a feleségem. Azt is szeretném, ha egyszer gyermekeket szülnél nekem.

- Egy kisfiú, és egy kislány?

- Pontosan kedvesem. - puszilja meg fejemet.

- Sose engedj el!

- Sose foglak! - esik ajkaimnak, miközben rám nehézkedik.
Hirtelen testsúlyát nem tudom megtartani, így eldőlök az ágyon. Kezeinket összekucsolja, miközben lábaimat csipőjeköré fonom.
Érzem ahogy elmosolyodik csókunk közben, de egy percre se szakítja meg nyálcserénket.
Gyengéden harapja meg szám szélét.

- Nyah... - válok el ajkaitól kuncogva.

- Valami baj van? - kezd el kuncogni ő is.

- Azért az ajkaimat, ne harapd! - tapadok nyakára. Gyengéden szívom finom, puha bőrét.