Bérgyilkosok királynői...vagy mégsem? I.kötet: Namikaze testvérek /Befejezett/

87.fejezet

*3 hónappal később, az esküvő előtt 2 nappal*

*Ahri szemszöge*
Feszengek...Egyedül vagyok itthol, mivel, Itachi elvitte egy kicsit, Natsumit kocsikázni. De nem azért feszengek, mert félek, hogy történne valami. Áh, nem! Dehogy! 2 nap van hátra az esküvőig! A gyomrom szó szerint görcsben áll, nagyon kivagyok. Bátyámat, körülbelül 10 perce, hogy felhívtam, azt mondta 5 perc, és itt van. Nagyon feszengtem!
Végül ajtókopogtatás hallatszódott!

- Szabad!

- Mi a baj hugi?

- Hol voltál?! - húztam le a papucsomat, majd hozzá vágtam a lábbelit, amit kikerült.

- Bocsi, hugi, de tényleg mi a baj?

- Tudod milyen nap van?

- Öhm, azt hiszem, hogy Szerda.

- Igen!! 2 nap múlva lesz az esküvőnk, Itachival!

- Ezért, vagy ilyen?

- Ühüm. Nii-san, én nagyon félek.

- Mit szólnál hozzá, ha elmennél egy kicsit sétálni? Kicsit lehiggadnál.

- De, Itachi és Natsumi...

- Ne aggódj, addig itt maradok míg nem jössz vissza, vagy Itachi a lányoddal. Megmondom, Itachinak, hogy egy kicsit elmentél sétálni!

- Arigatou, Nii-san. - nyomtam egy puszit arcára, majd felvettem egy kényelmes cipőt.

Jól esett a friss levegő, éreztem, ahogy kezdek megnyugodni, és kevésbé stresszelni. De mégis, annyira félek...már csak 2 nap, és egybe kelünk, nem arról van szó, hogy nem örülök neki, de félek!
Izgulok, hogy vajon minden rendben lesz? Lélegzetem újból felgyorsul.
Egy másodpercre megállok, mély levegőt veszek, aztán szép lassan, és egyenletesen kifújok.
Megnyugodva, és normális lélegzettel haladok tovább. Alig teszek meg pár lépést, egy ismerős hajzuhatagot vélek felismerni a távolból.

- Arisa...

- Lám, lám, kit látnak szemeim?

- Elegem van abból, hogy ilyen undok vagy!

- Kérdezd már meg, hogy érdekel-e! Mert nem! Miért hívtál meg az esküvőre? Elhiszed, hogy nem akarom végig nézni, ahogy az idióta eszeddel tönkre teszed az életed?

- Épp ellenkezőleg! Nem teszem tönkre az életemet, hanem helyre állítom! Igyekszem a múltban hagyni, azt ami történt. Itachi mellett boldog vagyok! Szeret...méghozzá úgy szeret, ahogy vagyok. És, hogy miért hívtalak meg az esküvőre? Azért, mert a nővérem vagy, és úgy gondolom, hátha megjön az eszed!

- Na persze! Ha nem vennéd észre, én drága hugom...kettőnk közül, én vagyok az aki tisztán, és normálisan gondolkodik! Te nem veszed észre, hogyha kimondod az igent, akkor tönkre teszed magad!

- Már miért tenném?

- Te, vagy én...a családunk...mi az Uchiha családhoz, senkik vagyunk! Nyisd ki a szemed, te idióta! Itachi, Fugaku rangidősebb fia! Az ő családjuk, gazdagabb, azt hiszik, hogy bármit megtehetnek. Felteszem neked a kérdést...Te mégis kivagy, Itachihoz képest?