Bérgyilkosok királynői...vagy mégsem? I.kötet: Namikaze testvérek /Befejezett/

58.fejezet

*2 hónappal később*

- Ahri-chan, nagyon finom volt a reggeli.

- Igen. Tényleg az volt.

- Egyszerűen, istenien főzöl hugi.

- Köszönöm fiúk. - mosolygok rájuk.

- Hagyd csak, Ahri-chan! Majd én elmosogatok. - veszi el tőlem a tányérokat, Naruto.

Mivel, Itachinak bekellett mennie, mert Pain beszélni akart mindenkivel, Sasuke, Naruto és a bátyám eljött hozzám, hogy ne legyek egyedül. De egy valamit viszont nem értettem. Ha, Yahiko beszélni akar mindenkivel, akkor a bátyám, miért van itt? Vagy lehet, Yahiko vele később akar beszélni? Bár kitudja.
Éppen ülnék le a kanapéra, mikor kezemet hasamhoz kapom. Tekintetem lekúszik a földre. Körülöttem egy kisebb "tócsa"

- Nii-san, Sasuke, Naruto!!

- Hugi, mi a baj?

- Jön a pici!

- Hogy mi?! - kérdik kórusban.

- Ti idióták, ne csak bámuljatok ott, meg álljatok! Jön a pici! És a magzat víz is elfolyt!

- Gyorsan a kórházba!! - kap észbe bátyám, és a kocsijához sietünk. Beszálunk, de mielőtt elhajtana, Sasukére és Narutora néz.

- Azonnal szóljatok, Itachinak, hogy Ahrinál megindult a szülés! Jöjjön azzonnal a kórházba!

- Hay! - pattannak be ők is egy kocsiba, és ők is eltűnnek.

- Minden rendben lesz hugi! Csak vegyél mély levegőt!

Mély levegőket veszek. Csak a kórházig tartsunk ki! Kislányom, addig kibírhattad volna, míg édesapád nem ér haza!

*Itachi szemszöge*
- 2 hónap telt el. Aguri még mindig nincs börtönbe! És ami a legrosszabb...nem tudunk róla semmit! - sóhajt, Yahiko.

- Lehet, tényleg elhagyta a falut.

- Mondtam, hogy teljesen a határig követtem! - szólal meg, Sasori.

- Valahogy csak lesz. Hm.

- Ha elkapjuk, esküszöm, hogy feláldozom Jashin-samának!

Mielőtt bárki szólhatott volna, egy hírtelen gyors mozdulattal csapódott ki az ajtó.
Az ajtón, öcsém valamint Nagato unokaöccse, Naruto esett be. De szó szerint.

- Szállj, már le rólam, Teme! - löki le magáról, Sasuke, Narutót.

- Rohadj meg!

- Fiúk, mit jelentsen ez? - kérdezi, Konan.

- Nii-san...Ahrinál megindult a szülés! Kurama, most vitte el a kórházba.

- Azonnal siess a kórházba!

Tágra nyílt szemekkel nézek a fiúkra, majd Yahikora kapom tekintetem.

- Mire vársz? Menj azonnal! Hiszen a kislányod, most születik.

- Wá, ez olyan izgalmas. - kezd el ugrálni, Konan.

- Mire vársz, menyét? Hm.

- Tapsra vagy pénzre?!

- Jashin-sama, áldjon meg! Menj már!

- Menj már, Itachi! A kislányod, most érkezik. Ne csak állj itt mint egy rakás szerencsétlenség! - vigyorog rám, Obito.

Sokkolva álok még mindig. Ebben a percben villámcsapásként tudatosul bennem, hogy a lányom érkezik.

- Érkezik a lányom!