Az ötlet...

3.6K 322 60
                                    

Írói szemszög

Annabell látta ahogy a narancssárga labda felé pattog, amitől Holly a háta mögé futott menedék gyanánt, melyet meg is kapott, hiszen mikor felette pattant volna el, elkapta, és két tenyere közé fogta.

- Dobd ide Baby! - tartotta Yoongi karjait Anna felé, hogy neki passzolja, de ez nem úgy történt ahogy eltervezte. A lány levéve kapátját a kutyus köré “tekerte”, hogy ne legyen semmi baja a kis szerelmének és ne menjen el. A gombóc állatka feje látszott csak ki a ruhaalól, és meg sem mozdult.

Bella újra kezei közé vette a labdát, majd a fiúk felé lépkedve pattogtatta a gömböt, majd mikor odaért, felugorva bedobotta azt, csont nélkül. Mégsem felejtett olyan sokat az évek során, ég gondolatban vállba veregette magát, amiért ilyen ügyesen a kosárba talált.

- Az én csajom! Ugye miénk a pont szívem?

A miénk. Beállok hozzátok. Úgy is kevesebben vagytok - mosolyogott rájuk.

Ez volt az első dobásod? - kérdezte meg Jungkook aki az ellenség csapatában volt. Látszott a fején, hogy reménykedik abban, hogy nem tud rendesen játszani. Pedig nagyon megszívta. Annabell sokáig kosarazott és nem kevés tapasztalattal rendelkezett.

- Nem. 3 évig kosaraztam, de abbahagytam - válaszoltam neki röviden.

- Jaj ne már~ - nyávogott fel flusztráltan Taehyung, mire mindenki nevetni kezdett - Most csak szivatsz, vagy tényleg jártál?

- Nem vicceltem a Szögedi csapatban játszottam, de mondjuk az volt az érdekes a csapatunkban, hogy vegyes volt, és az volt ebben a legviccesebb, hogy én voltam ott az egyetlen lány, és a legkisebb - kuncogott egy kicsit emlékein - De azért volt sikerünk.

- Le lesztek alázva - ordította el magát Yoongi szórakozottan.

A csapatok majdnem vérre menően küzdöttek egymás ellen. A meccs közben Suga és Anna úgy összehangolódott, hogy mikor a fiú van messzebb és nem megy rá senki, bedobja és mikor a lány közel van a palánkhoz, akkor ő dobja be. Nem volt összebeszélve semmi. A másik két csapattag szinte semmit nem csinált a passzoláson kívül.

- Ez nem ér! Legközelebb külön lesztek. Ez így csalás. Mindketten kosaraztatok régen - panaszkodott a legidősebb.

- Dehogy is nem! A csajomtól nem választanak el - ment oda barátnőjéhez a férfi, s átkarolva a vállát húzta magához közelebb. Karjával fejét az ő irányába fordította és egy csókot nyomott apró szerepme ajkaira.

- Amíg nincs csajom, ezt ne csináljátok előttem - szólalt meg Jimin, aki elfordult a párocska elől.

- Ezt nem te döntöd el Jim! - ordított neki nevetve s mosolyogva Yoongi.

Egymást átkarolva a pár, a többiekkel együtt sátált vissza a kis házikóba, ahol a szilvesztert tervezték megszervezni...

Eközben Magyarországon Vernon szétszedte az eddig ütögetett sötétkék párnáját. Tobolt és mérhetetlenül nagy mennyiségű harag járta át a testét. Haja kócos volt és össze vissza állt. Ruhája gyűrött és néhol szakadások nyoma látszott. Szemei villámokat szórtak, és sötéten ékeskedtek a mérges férfi arcán.

- Az a szarházi kispöcsű seggnyaló kis buzi! - ordította koreaiul, ami Yoongi-nak szólt. Hogy merészeli, hogy az ő barátnőjét kefélgeti, és hogy tette ragaszkodóvá? Lefizette? Vagy Mi? - Kinyírlak te utolsó féreg! - folytatta a szitkozódást, de hirtelen megállt. Kezeit maga mellé ejtette és csak nézett maga elé. Mint egy villámcsapás, úgy szállt fejébe egy számára tökéletes terv. Vernon nem volt egy buta ember. Korosztályához képest nagyon okos volt. Eszes és jóképű. A nők legnagyobbálma, csak egy ilyen nemű személy nem vonzódott hozzá, pont akit a legjobban akart. Vissza akarta szerezni Yoongi-tól, és hogy ragaszkodjom is hozzá, magához kell láncolnia…… El akarja rabolni...

Egy rosszfiú kiszemeltjeWhere stories live. Discover now