YoonGi a karácsonykor történtek óta, már nem erőltetett semmit. Nem mondta vagy áradozott babákról. Nem hozta fel a témát, és messziről elkerülte, mert tudta, ha szóba jön, megint arra fog készülni, hogy minél hamarabb legyen baba. De nem akarta kedvesét ezzel mégjobban leterhelni, és pláne nem akart olyat mint az utolsó alkalommal. Úgy volt vele, hogy Annabell majd szól, vagy utal arra hogy készenáll minderre. Igaza volt... Nem szabad erőltetnie... A keserű igazság, melyet akkor a lány száját hallatott, szíven szúrta, s akármikor, akármennyire is boldog volt, egy keserű érzés mindig ott volt vele, mely nem hagyta nyugodni... S emiatt mindig szomorú volt...
Annabell annak ellenére hogy nem mondta ki, vagy mutatta ki, erősen gondolkozott mindezen. Lehet, hogy akkor karácsonykor igaza volt neki a babával és az iskolával kapcsolatban, de akkor is, keserű epe íze kavargott a szájában, akárhányszor megátta a szomorú, már-már magányosnak tűnő szerelmét... És nem úgy érezte hogy nincs ott mellette. YoonGi annak ellenére hogy nem akarta kimutatni, szerencsétlenségére a lány látta hogy kell neki, vagy inkább szüksége van még valakire... De az a személy nem egy másik lány volt... Nem is az egyik barátja... Nem Holly, és nem is Neo...
Bell teljes szívéből szerette a fiút, és most is, mindent meg akart neki adni... És mindezen belül azon a nagy dolgon is gondolkozott... Minél többet gondolkodott el mindezen, annál inkább biztosabb lett a dolgában, és abban, hogy meg tudja csinálni... Jó anyuka lesz... Jó szülei lesznek YoonGi-val... Szeretni fogják teljes szívükből... Nem hanyagolják el és mindig ott lesznek neki ha kell... Ismételgette folyamatosan magában.
Hm... Milyen érdekes ebbe belegondolni... A lány, aki gyászban és szomorúságban fürösztve, a világ elől is elzárkózott még másfél éve... Koreába ment, a világ másik végére... És most... Mosolyogva tekint mindenre... Boldog... Gyűrűs menyasszony... És most párjával a közös gyermeküket tervezi... Milyen érdekes, mégis mesébe illő az egész, igaz történetük... A rosszfiú, aki megmenti a lányt saját magától, és mutat neki egy új, jobb utat, amin együtt mennek keresztül...
...
- Hello! - ordította el magát a fiú ahogy belépett a házba. Bő, terepmintás pulóvere, és fekete farmere fedte csak testét. Mára csak ezt a laza párosítást engedhette meg magának a fárasztó táncedzések miatt. Fekete táskája csak az egyik vállán lógott, mely az izomláztól folyamatosan fájt neki. Ahogy becsukta maga mögött az ajtót, azonnal lehajolt hogy kikösse cipőjét, de ezzel együtt táskája is leesett mellé, mely hidegen hagyta. Csak le akart feküdni végre, aludni, és kipihenni mindent. Most, ez volt a legnagyobb vágya a születésnapján. Nyugalom, pihenés, nyugalom, alvás és hajbirizgálásra vágyott.
- Szia! - köszönt neki Annabell és azonnal felé szaladt a konyhából - Milyen volt a napja a szülinaposnak? - simogatta meg YoonGi hátát, aki miután levette cipőit, felegyenesedett, így keze a másik derekára csúszott. A lány mosolyogva nézte kedvese édes, pufók, fáradt arcát, miközben mimikáit figyelte.
- Szenvedős - nyögte fáradtan és szenvedve, s hátravetve a fejét, összeszorítva szemeit engedte ki hisztijét, melyen a másik jót nevetett - Egész nap erősítés, és még táncolj. Leszakad a vállam és a lábam, éhes vagyok, kurva fáradt és elegem van - panaszkodott még mindig ugyan abban a hangnemben, majd előre dőlve, fejét Bell vállába fúrta. Nem ölelte meg, kezei csak lefelé lógtak - De te hiányoztál... - morogta fáradtan, mire megint kuncognia kellett a lánynak. Kezét, melyen a gyűrűje volt, a másik hajába túrt, s ezzel az apró gesztussal próbálta valamennyire lenyugtatni párja idegeit, ki csak egy kellemes morgással adta rudtára, hogy jól esik neki.
YOU ARE READING
Egy rosszfiú kiszemeltje
RomanceMagyar lány egy szöuli iskolába megy, ahol a környezet elég durva, de vannak normálisak is közöttük. Egy hét fős csapat, egyik tagja kiszemeli a lányt.De a lány.... Eddigi legjobb helyezés: Romantikus #1 Kérlek légy tekintettel arra, hogy az első és...