A sakál, a sárkány és a varázsló

328 56 35
                                    

„A legenda, a szóbeszéd, vagy a mítosz nem jelent egyet a csodával."

„A rosszlányoknak mindig csinos segge van."

„Ha egy sárkány felajánlja a segítségét, nem lehet csak úgy visszautasítani!"

„Mi látjuk egymást igazán, mint annak idején is, amikor először találkoztunk. Tudjuk, hogy mi rejlik a külső alatt."



(+18 szóhasználat  - a biztonság kedvéért ideírom azért)


– Sakálfül! – kiáltotta el magát Elyaas, amint a Központ területére tette a lábát. Széth, aki a villa főlépcsőjén lógott pár másik sakálvérű társaságában, felkapta a fejét a hangra.

– Ez a sárkányom lesz! – vigyorodott el a vezér, majd embereit faképnél hagyva felpattant, és az érkezettekhez rohant. – Sárkányfarok! – kiáltotta, és mit sem törődve az udvaron lévőkkel, se a tábornokkal és a fekete kutyával, a szőke férfi nyakába vetette magát.

Elyaas megtartotta ölében a sakálvérűt, majd amikor lerakta a földre, megragadták egymás arcát és heves csókcsatába kezdtek. A sakálvérű nem bírt magával, és a sárkány aranyszőke fürtjei közé túrt, majd egyik kezét derekára helyezte. Társa mintha csak erre várt volna, visszakarolta a fekete hajú férfit, majd még szabad kezével annak feszes fenekébe markolt. Széth felvonított, majd tovább falták egymást ajkait.

Fél perc után, mialatt kellően felhívták magukra a Rendtagok figyelmét, végül Mahado ragadta meg mindkettejük vállát, s választotta szét őket. Anu nyomatékot adva barátja álláspontjának szintén megugatta őket.

– A magánéletetek a Renden kívül éljétek! – förmedt rájuk a tábornok kemény tekintettel. – Ezerszer elmondtam már, hogy az efféle intimitást a szervezeten belül tiltja a szabályzatunk! – rótta a két delikvenst. – Anubisz és Aaneleia nevére, moderáljátok magatokat!

Elyaas, s főleg Széth kissé meg is szeppentek ettől a szigorú hangtól, s fülüket, farkukat behúzva igyekeztek minél jelentéktelenebbnek tűnni. Végül aztán összeszedték magukat, és valami ősi büszkeség erősödött fel bennük, arra késztetve őket, hogy végre nyíltan felvállalják kapcsolatukat. Persze, anélkül, hogy a tábornokot ennél is jobban felidegesítenék.

– Jól van már, azért nem kell így leordítani a fejünket! – védekezett Elyaas feltartott kezekkel. – Csak hiányzott a sakálfülű!

– E-elnézést, tábornok – motyogta töredelmesen Széth. – Csupán... elegem lett abból, hogy titkolnom kell az érzéseimet!

– Pedig megmondtam neked, Széth, hogy ha ilyen nyilvánosan hirdeted azokat, nem foglak tudni megvédeni az utálkozóktól – ingatta a fejét Mahado valamivel visszafogottabban. – De ha nem akarod megfogadni a tanácsomat, a te gondod.

– Csupán... Hatti valami egészen mást tanácsolt! – pillantott a sakálvérű a villa felé. A lépcsők tetején lévő teraszos részen, az egyik oszlopot támasztva valóban ott állt Hatti, aki láthatóan nagyon élvezte a korábbi, mostanra kisebb zavart keltő jelenetet.

– Á, szóval Hatti – ismételte a tábornok. – Mindenesetre jobban teszitek, ha csak titokban kavartok – nézett most mindkettejük szemébe. – Elyaas, fogalmad sincs, miféle meghurcoltatásnak teszed ki ezzel Széth-et.

– Jól van, majd legközelebb elbújunk – forgatta meg a szemeit a sárkány, bár nyilván nem igazán füllett a foga a bujdosáshoz.

– Amennyiben még nem túl késő – nézett végig Mahado a szerelmespárt bámulókon. – Most az egyszer kimentelek titeket, de ez legyen az utolsó – sóhajtotta, majd előre lépett.

Egyiptom macskái és az Aranysárkány Rend I. - II. 🌗🐈 (18+)Where stories live. Discover now