Egy makacs, macskavérű hercegnő és egy kivételes varázserővel bíró tábornok, akiket érdekházasságba kényszerítene népük. Nem is lehetnének különbözőbben, de birodalmuk megvédése érdekében, minden nézeteltérésük ellenére, kénytelenek összedolgozni.
�...
„Akit szeretek, azt bántom, akit meg bántanom kéne, az elől bujdosom!"
„Tudja, hercegnő, sok esetben nem a méret a lényeg."
„Elyaas, bármily ártalmatlannak is mutatja magát, veszélyes ellenfél. Olyasvalaki, akit a legrosszabb rémálmodban sem kívánnál ellenségednek!"
„Egyedül az öklöm lesz az, ami elmegy veled egy körre!"
„Ha engedünk a félelemnek, akkor az ellenségeink máris győztek!"
A tábornok valahogy kimagyarázta Bászthotepnél a hercegnő szökését, bár egyiken sem értették, ez hogy sikerülhetett. Utána amilyen gyorsan lehetett, a Központba mentek, ahol rendkívüli gyűlést tartottak. Mahado nem hazugságairól volt híres, mégsem említette, hogy a hajsza folyamán sikerült az elkövetőkre akadnia, és az egyik legfőbb gyanúsítottat el is fognia. Ahogyan azt sem tette hozzá, hogy mivel úgy döntött, a nap-negyedi csatában való részvételt választja, így muszáj volt őt elengednie. Azaz esze ágában sem volt leszednie a láncokat róla, de természetesen, mire visszament volna érte, a varázslónő már bizonyára kiszabadította magát és messze járhatott.
A rendtagok úgy döntöttek, elkezdik a szemtanúk után az aranysárkányokat is kihallgatni. Bár ők jelenleg a lehetséges célpontok csoportját jelentették, mégis a fegyver, ami végzett a mai áldozatokkal, mint a múltkor, földönkívüli fémből készült. A tábornok úgy vélte, talán ellenségeik megszerezték és átformálták azt a fémet, amit a sárkányok hoztak a bolygóra. Bár Elyaas szerint a fekete fém a fekete sárkányok hazájából származik, ő szeretett volna ezúttal minden szálat kivizsgálni. Ennek fényében a rendtagok az este folyamán a városban maradt összesen tizenegy sárkányt kérdezték ki. Azaz csak tízet, ugyanis Elyaas kihallgatása Mahadóra maradt.
Késő délután a tábornok üzent Elyaasnak, hogy alkonyatkor szeretne vele találkozni. Helyszínnek a szikla-negyedet választotta, volt ott ugyanis Elyaasnak egy kedvenc étterme. Sejtette, hogy a sárkány még maga alatt lesz a korábban történtektől, és abban reménykedett, a kedvelt hely talán felvidítja annyira, hogy normálisan el lehessen vele beszélgetni. Ami azonban még nehézséget jelentett, hogy Elyaas és Sitara még sohasem találkoztak. Így belegondolva fogalma sem volt, hogy ez hogy lehet, hiszen Elyaast szinte az egész királyi udvar ismeri, ők ketten valahogy eddig mégis elkerülték egymást. Mahado remélte, az első találkozás nem fullad majd katasztrófába.
Elyaas egész délután maga alatt volt. Hálószobájában feküdt hatalmas ágyán az aranyszínű selyemágyneműk és díszpárnák között, csupán egy szál ingben és alsóban. Másra sem tudott gondolni, mint hogy valaki sorra gyilkolja fajtársait, és ez ellen úgy tűnik, senki sem képes tenni semmit. A sötét hajú Széth szürke ingjében és barna nadrágjában végig ott feküdt mellette, a vállát simogatta és kedves szavakat suttogva a fülébe próbálta nyugtatni több-kevesebb sikerrel.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
