Elköszöntünk a fiútól, majd el indultunk haza.
- Izgulsz? - kérdezte Yuna egy kis idő után.
- Miért nem mondtad, hogy van egy bátyám?! - kiáltottam hirtelen. - Most komolyan, nyolc 18-20 éves fiúval kell együtt élnem másfél évig? Miért nem mondtad? Tegnap tudtam meg, hogy egyáltalán létezik ez a banda, ma meg csak úgy közlöd velem hogy oda költözöm hozzájuk, ráadásul az egyik mint kiderült a bátyám, aki rosszban van a szüleinkkel, ezért konkrétan el titkolták!
- Tudom, hogy most nem én vagyok az a személy akit a legjobban kedvelsz, de nekem sem volt más választásom. És mellesleg, nem kell mitől félned. Ha valamelyik kezet emelne rád, csak szólj Sannak és elintézi vagy mit tudom én... Rendszeresen át fogok menni, hogy minden rendben van-e. - tartott egy kis szünetet, majd folytatta - Viszont én a helyedben rá néznék, hogy hogyan hívják őket, ha már velük fogsz élni két évig...
- Már egyszer meg néztem, mert kíváncsi voltam... De nem azt mondtad, hogy csak a legrosszabb esetben két év?! - akadtam ki.
- Igazából az még a jobbik eset. A legrosszabb az 4-5 lenne.
- Mi?!
- Nem lesz az olyan sok...
- És most pont nyári szünet... Egész nap előttem lesznek. - sóhajtottam.
- Nyáron turnéjuk lesz. Te is velük mész. Majd dönthetsz, hogy a hotelekben egyedül leszel, vagy Sannal egy szobában, és akkor valakik hárman lesznek. De tőlem lehetsz egyszerre két fiúval. - rántotta meg a vállát a végén.
- Na! Tuti nem leszek velük egy szobában. Viszont egyedül meg fogok őrülni... Aish!... - idegeskedtem.
- Majd meglátjátok...
Ez után hamarosan haza is értünk. Be mentem a házba, miután Yuna el ment.
- Szia Rachel! - köszönt lelkesen anyukám, amint be tettem a lábam a házba.
- Miért nem mondtátok? - néztem rá kétségbeesetten.
- Yuna el mondta, nem? Sajnálom, hogy velük kell élned... - mosolygott szomorúan.
- Majd valahogy túl élem. - bíztattam, bár magam sem tudtam, hogy hogyan...
Fel mentem a szobámba, majd egy bőröndbe el kezdtem pakolni. Anyukám is segített, nehogy el ne felejtsek valamit. Amikor gondoltam, hogy minden meg van, rá néztem a telefonomra.
Min☀️😂❤️
Szia Rachel!☺️Rachel🥰🖤😽
SziaMin☀️😂❤️
Valami gond van?Rachel🥰🖤😽
Nem, nincsMin☀️😂❤️
Te tudod... Amúgy holnap át mehetek hozzátok? :3Rachel🥰🖤😽
Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne...Min☀️😂❤️
Miért?😮Rachel🥰🖤😽
Csak akkor mondhatom el, ha nem adod tovább senkinek. Yuna azt mondta, hogy csak te tudhatod meg...Min☀️😂❤️
Meg ígérem hogy titokban marad🤫Rachel🥰🖤😽
Hát jó...
Oda kell költöznöm az Ateez dormjába😒Min☀️😂❤️
Várj, várj, várj... MI??!!!
YOU ARE READING
3 Yrs 〜 Ateez ff. ✓
Fanfiction/|BEFEJEZETT|\ Ohayo!🌺 Igazából nem tudom mit mondhatnék nagyon erről a könyvről.. A cím sokmindent elárul(≧▽≦) Rachel az a 15 éves lány, aki eddig semmit nem tudott a bátyjáról, most mégis vele és a barátaival fogja tölteni majdnem minden percét...