[•••] Aug. 13. (H)
Ma semmi kedvem nem volt bemenni az ügynökségre. Még előtte Gaeult megetettem, és háromszor is töltöttem neki friss vizet, csak azért hogy húzzam az időt... Mellesleg nagyon megnőtt. Ha felállna kétlábra, sokkal nagyobb lenne szerintem mint én. Végül aztán muszáj volt elindulnom. A többiek még aludtak, nekem pedig hányni volt kedvem a gondolattól is, hogy mondjuk hat lánnyal leszek összezárva évekig... De aztán sajnos elértem az ügynökséget. Choa amint meglátott, azonnal letámadott. Elrángatott egy teremig, míg én végig nyafogtam azt a kis utat, hogy én ezt nem akarom.
- Tudom hogy nem szeretnéd meg minden, de legalább próbálj meg úgy tenni, mintha örülnél. - mosolygott rám.
- Aish... - sóhajtottam.
Kinyitottam az ajtót, majd be is csuktam magam mögött. Már hallottam, ahogyan beszélgetnek. Kicsivel beljebb mentem, majd teljesen ledöbbentem a fehér hajú fiú láttán.
- Kai? Te meg? - tártam szét kezem, mire ide kapta a fejét.
- Rachel! - kiáltotta boldogan, majd magához ölelt.
- Miért vagy itt, te hóember? - szorongattam meg. Már nagyon hiányzott.
- Azért amiért te, és amiért ők is. - engedett el, majd a többiek felé biccentett.
Egy lány hosszú, rózsaszín színű hajjal, egy barna frizurájú fiú, aki mellesleg elmenne simán ulzzangnak, és egy...- Mi van?! James?! - akadtam ki.
- Igen, én is örülök hogy látlak. - mosolygott rám gúnyosan a sötétkék hajú srác.
- Már csak ez hiányzott... - forgattam meg szemeim.
- Még mindig utálsz?
- Nem is kicsit. - tettem karba a kezeim.
- Akkor megnyugodtam. Szóval... Ő itt Kim Yoora, 18 éves. - mutatott a lányra. - Ő meg Park Woosung. Szeptemberben tölti a tizenhatot.
- Szuper. Mentem közölni hogy kilépek. - indultam meg a kijárat felé.
- Ne! - fogott rá karomra Kai. - Kérlek ne menj el... - nézett rám könyörgően.
- Had menjen. - legyintett a lány. - Semmi sem elég jó neki.
- Na, pont ezért nem akartam bandát. - néztem Kaira. - Tudtam hogy ez lesz. Utálni fognak. - rántottam ki kezem a szorításából.
- Ne menj már... - sóhajtott James. - Itt van ez az osztálytársad is. Elvileg jóban vagytok, engem pedig megbasznak ha elmész. - támaszkodott hátra.
- Engem meg nem érdekel. Éppen elég gondom van nélküled is.
- Aish... - sóhajtott, majd felállt. - Gyere. - ragadta meg a csuklóm, és elkezdett húzni.
- Mi? Várj! Hagyjál már!
- Csak beszélni akarok veled. - értünk ki a teremből.
- Mégis miről? - kérdeztem, amint megálltunk.
- Szükségünk van rád. - engedett el végre. - Ha nem jössz, akkor nagy eséllyel Yoora sem marad, hárman pedig semmire nem fogjuk vinni. Jól tudsz rappelni, és a szövegeid is jók. Ráadásul a koedukált bandák felkapottak. Így neked is csak jobb lenne.
- Szívből gyűlöljük egymást... Ez egy elég elcseszett banda lenne. - jegyeztem meg.
- Egy idő után úgyis össze szoknánk... Legalább az elején csak tegyünk úgy, mintha élveznénk. Ha később sem lesz semmi változás, akkor tőlem kiléphetsz. Akkor már úgyis mindegy.
YOU ARE READING
3 Yrs 〜 Ateez ff. ✓
Fanfiction/|BEFEJEZETT|\ Ohayo!🌺 Igazából nem tudom mit mondhatnék nagyon erről a könyvről.. A cím sokmindent elárul(≧▽≦) Rachel az a 15 éves lány, aki eddig semmit nem tudott a bátyjáról, most mégis vele és a barátaival fogja tölteni majdnem minden percét...