3 Yrs 〜 Ateez ff. ✓

🌺SIXTY〜TWO🌺

[•••] Ápr. 9. (K)

Reggel kicsit elaludtam, szóval épphogy beestem törire. A kezemet pedig nem volt időm bekötni, szóval azt hiszem, azt egész nap takargatni fogom majd...

- Na mi van? - mosolygott rám Minsun, miután ki ment a tanár. - Csak nem meggyógyult a sebed?

- De... - takargattam alkarom.

- Vízszintesen vagy keresztbe vágtad magad?

- Hogy mi van? - néztem rá értetlenül.

- Hát... Ha az ereddel párhuzamosan vágod meg magad, akkor hamarabb elvérzel...

- Jó, hogy erre akkor nem gondoltam... - nevettem fel kínosan.

- Amúgy... - vette elő a telefonját. - Chanmi tudod milyen szinten ki volt akadva a live után? - nevetett fel.

- Jézusom... Te még beszélsz vele?! - akadtam ki.

- Letiltottam. - mutatta felém a telefonját. - Nem volt kedvem hallgatni, ahogy panaszkodik...

- Éhes vagyok. - álltam fel, majd az egyik szendvics társaságában kimentem a teremből.

- Várjál csak! - huppant le mellém a padra Minsun. - Seonghwa már 22, nem?

- De... Miért?

- Olyan hamar felnőnek... - törölt le egy képzeletbeli könnycseppet.

- Most teljesen olyan voltál, mint Hongjoong a születésnapomon... - nevettem fel.

- Majd lepacsizok vele. - röhögött.

- Hülye... - löktem oldalba.

- Szia Cica! - köszönt James mellőlem.

- Befejeznéd?! - néztem rá ingerülten.

- Soha. - mosolygott.

- Akkor húzz innen. - legyintettem.

- Még csak nem is köszöntél vissza...

- Szia. Na, mostmár jó?

- Nagyon szemtelen itt valaki... - harapta be alsó ajkát. - Téged nem nevelnek otthon? - röhögte el magát.

- Annyira nem vagyok flegma, hogy nevelni kelljen. - nyújtottam ki a nyelvem. - Csak azokkal vagyok az, akiket nem bírok. - mosolyogtam rá.

- A bátyáddal is az voltál néha. - mosolygott féloldalasan.

- Fáradt voltam. - rántottam meg a vállam.

- Rachel, menjünk... - szállt le Minsun a padról.

- Fáradt, mi? - kérdezett vissza.

- Oké, elég volt... Ne baszd fel az agyam, köszi. - forgattam meg a szemeim.

- Akkor majd mást megba-- kezdett bele, de megakadályoztam hogy végig mondja. Jobb kezemmel adtam egy pofont az arca jobb oldalának. Feje oldalra bicsaklott, majd kikerekedett szemekkel nézett vissza rám.

- Jól gondold meg, hogy kivel szórakozz! - kiabáltam rá, majd ott hagytam.

A mosdó felé igyekeztem. Eközben rengetegen végignéztek rajtam. Biztos voltam benne, hogy szinte mindenki látta...
Berontottam, és szerencsémre nem volt ott senki. Bementem az egyik fülkébe. Be zártam azt ajtót, le hajtottam a wc tetejét, és rá ülve elkezdtem újragondolni az életem. Nagyon szarul esett, hogy ilyeneket mond napi szinten. Utáltam...

- Rachel? - hallottam meg Minsun hangját. Ki akarta nyitni az ajtót, de természetesen nem sikerült mert bezártam.
- Ne már...

- Miért csinálja? - kérdeztem egy kis idő múlva. - Annyira... Annyira utálom ilyenkor az életem...