3 Yrs 〜 Ateez ff. ✓

🌺SIXTY〜FOUR🌺

Szomi kép (╥﹏╥)⇈

[•••] Jún. 9. (V)

Elég sokáig aludhattunk, hiszen a hangokből ítélve, már mindenki fent van... Kinyitottam a szemem, majd Seonghwa álmos tekintetével találtam szemben magam. Még mindig ölelt, csak most nem olyan közel vonva magához. Kicsit elmosolyodtam, majd meg fordultam. Már kényelmetlen volt a jobb oldalamon feküdni. Telefonját megnézte, és még én is láttam, hogy konkrétan ezresével jönnek az értesítések. -Mi a franc?!-

- Eh, majd később megnézem őket... - letette a telefonját, majd jobban magához ölelt.

Megéreztem hátul a nyakamon, ahogyan kifújja, és be szívja a levegőt. Beleborzongtam, majd megfordultam újból. Most a számon éreztem lehelletét. -Vajon meg engedné...?- össze szedtem minden bátorságom, és ajkaim övéihez nyomtam. Igen, ilyet nem gyakran csinálok... Szinte soha, szóval szerintem rendesen meglepődött.

- Nem engedtem meg. - mondta, miután elváltam tőle. -Most elbasztam?!- kicsit ijedten néztem rá. - Na, nyugi... - mosolygott. - Csak szórakozok... - és most ő kezdeményezte a csókot.

Ezután egy kisebb csókcsatába kezdtünk. Egyszer viszont nem vált el, hanem helyette végig nyalt alsó ajkamon. Kicsit hezitálva lejjebb engedtem állkapcsom mire azonnal át nyomta nyelvét a számba.
Végül pedig zihálva elválltunk. Pont akkor nyílt ki az ajtó, miután rendeződött a légzésünk.

- Nem azért... De ez furán néz ki... - hallottam meg San hangját. -Basszus...- hátrébb húzódtam, majd megfordultam.

- Rossz az, aki rosszra gondol. - mosolyogtam rá.

- Hahaha... Amúgy egész nap aludni akartok?

- Igen. - hunytam be a szemem.

- Ma úgysincs semmilyen program... - ásított Seonghwa.

- Akkor majd nélküled megyünk bevásárolni... De nehogy elkezdj aztán itt nekünk izélni, hogy nem vettünk ezt, meg azt... - nevetett fel San, majd elhagyta a szobát.

Még élveztük egymás társaságát egészen addig, amíg nem kezdett el szólongatni a hasam, hogy éhes vagyok...

[•••]

A többiek elmentek, szóval csak ketten maradtunk. Felöltöztünk, majd újra a szobájában voltunk. Beszélgettünk, meg hülyéskedtünk. Közben pedig persze volt egy-két csók is... Amiket természetesen nem én kezdeményeztem. Aztán pedig már az ölében ültem. -Ah, de puhák az ajkai...- átkaroltam a nyakát, miközben derekamat fogta. Annyira tetszett most ez az egész. Bár ne lett volna vége...

- Seong-- nyitott be San, mi pedig azonnal szétváltunk, ő pedig kikerekedett szemekkel nézett ránk. - Ti meg... Ti meg mi a faszt csináltok?! - akadt ki.

- Mi csak...

- Seonghwa... - szálltam ki az öléből. - Ezen nincs mit szépíteni... - hajtottam le a fejem.

- Hát ezt nem hiszem el! - ki ment a szobából, majd bebaszta maga után az ajtót.

- Most...? - néztem fel rá már kissé könnyesedő szemekkel.

- Most... Most lefognak szidni minket... - mosolygott szomorúan, majd letörölte a könnyeim. - Reménykedjünk a legjobbakban ezután...

Fél perccel később vissza jött Hongjoonggal az oldalán, kinek a szeme villámokat szórt. -Nekem most annyi...- húztam fel térdeim, és átöleltem őket.

- Rendben... - vett egy mély levegőt a vezetőjük, majd ki fújta. - Kedves Seonghwa... Elmondanád, hogy mi az édes francot csináltatok az előbb? - kérdezte még viszonylag nyugodtan.