3 Yrs 〜 Ateez ff. ✓

🌺 TWENTY〜NINE🌺

[•••] ~68. Nap~

A hangos ébresztőmet egyből kinyomtam hogy senkit ne ébresszek fel. Fél álomban kezdtem el elő szedni az egyenruhám. Miután felöltöztem a fürdőben kicsit igazítottam magamon majd halkan mentem a bejárati ajtóhoz. A kis asztalon volt két szendvics és egy papírlap.

❛❛Vidd el suliba!

–– Seonghwa❜❜

Ezen elmosolyodtam. Bele raktam a táskámba az ételt majd a papír hátuljára írtam egy gyors "köszönöm"-t. Ki léptem a házból majd megindultam az iskola felé.

[•••]

- Már azt hittem késni fogsz. - mondta nekem Minsun miután le ültem mellé.

- Még meg kellett köszönöm valamit... - vettem elő az egyik fóliába csomagolt szendvicset.

- Csak nem...? - kezdett bele egy huncut mosollyal. - Seonghwa csinálta. - állapította meg mire bólintottam. - Jaj, de kis romantikus! - vigyorgott mire oldalba böktem.

- Nekem te itt ne beszélj romantikáról... Egyetlen egy kapcsolatom sem volt még. - nevettem fel.

- Majd hamarosan lesz... - kacsintott rám. - Esküszöm shippellek titeket!

- Na jó... Állj le!

- Rachel szerelmes? - kérdezte vidáman Jiwon, Namsunnal a jobb oldalán.

- Mi? Nem! Dehogy! - tiltakoztam.

- Még! - tette hozzá kuncogva barátnőm.

- Hát te hülye vagy... - nevettem fel.

[•••]

- Tudtad hogy most lesz egy csomó koncertjük? - kérdezte a harmadik szünetben.

- Mintha múltkor mondtak volna valami olyasmit hogy a következő hetek fárasztóak lesznek... - gondoltam vissza. - De amúgy nem tudtam. - ráztam meg a fejem.

- Szerintem majd neked kell főzni rájuk... - nevetett fel.

- Oké. Én szeretek főzni. Nincs ellenemre. - rántottam vállat.

- Sziasztok! - köszönt a másik három lány.

- Miről beszélgettek? - kérdezte Sunmi és leült mellénk.

- Umm... - nézett rám Minsun.

- Nem mondhatjuk el... - ráztam a fejem.

- Ez valami olyasmi hogy nem akartok, vagy nem szabad el mondanotok? - kérdezte Heejin.

- Igazából mind kettő... Én félek hogy máshogy néznétek rám ha megtudnátok.

- És tényleg nem szabad másoknak tudni róla... - fejezte be Minsun.

- És hányan tudnak róla? Persze nem muszáj elmondani... - mosolygott ránk bizonytalanul Sunmi.

- Három meg... - kezdtem el számolni magamban. - Tizen--

- Hárman! - tette a számra kezét barátnőm. Furcsán néztek ránk de nem kérdeztek többet. Normálisan beszélgettünk. Egész jól kijövünk az osztállyal.

[•••]

- Ezt a papírt alá kell írnia a szüleiteknek... Vagy a gondviselőknek. - nézett rám(?) a végén az osztályfőnök...

- Majd írj Yunanak. - suttogta nekem a fekete hajú padtársam. Gondolom látta rajtam hogy kicsit feszült lettem az előbb...

- Elnézést... - mentem oda Jiwoo tanárnőhöz amint kicsengettek és el köszönt.

- Igen, Rachel? - mosolygott.

- A... Gondviselő... Gondviselők alatt kire célzott? Mármint... - beszéltem össze vissza.

- A lapot azért kell aláírni a gondviselőknek hogy az iskola tudja ha esetleg egy ember nevel, akkor ki az... Ezt egy kicsit bonyolult elmagyarázni, de csak annyi a lényeg hogy annak a személynek kell aláírni, aki tetőt ad a fejed felett.

- És... Mikorra kell vissza hozni a lapot?

- Péntekre legkésőbb. Van még valami? - kérdezte mire megráztam a fejem.

- Köszönöm! - hajoltam meg egy kicsit majd siettem vissza Minsunhoz hogy végre elinduljunk haza felé.

- Aki tetőt ad a fejem felett...? - gondolkoztam hangosan az út felénél.

- Mi? - kérdezett vissza barátnőm.

- Mi? - kérdeztem vissza, amire felnevetett.

- Miről beszéltél?

- Jiwoo tanárnő azt mondta hogy annak kell aláírni, aki tetőt ad a fejem felett... de én ezt most nem értem... - ráztam meg a fejem.

- Mit?

- Úgy beszélt mintha tudná hogy nem Yunaval lakom...

- Figyelj... - kezdett bele. - Majd szépen írsz nővérednek hogy írja alá és kész. Csak nem fog utána járni... Meg melyik tanárt érdekelné, hogy pont Choi Rachel kivel lakik? - nevetett fel a végén.

- Igen, biztos így van... - bólintottam bizonytalanul.

[•••]

Az otthonom előtt elköszöntünk egymástól majd be mentem a házba. Meg csináltam a házi feladatokat majd rá néztem a csoportra de csak annyi volt hogy "Mi volt a házi?" "Valaki el küldi az angolt?" "Nem értem a matekot valaki segít???" meg ilyenek... Válaszoltam azokra amiket fejből tudtam majd át öltöztem.

Úgy fél hét után hazaértek a fiúk. Köszöntöttem őket, viszont a viszonzásból is rá lehetett jönni hogy mindenki hulla fáradt.

- Hülye főzés... - morogta Seonghwa majd megindult a konyha felé. -Szóval egy ideig ez lesz, igaz?- mentem utána egy kis idő múlva. -Rendben. Megcsinálok mindent a háznál, amit csak tudok azért hogy segítsem őket...- tettem egy ígéretet magamban.

- Segíthetek? - kérdeztem a szőke hajútól aki csak bólintott egyet majd közölte velem mit fog készíteni.

[•••]

Amikor jöttek a könnyebb részek el küldtem Seonghwat fürdeni és egyedül folytattam.

Kész lett a vacsora... Meg amit enni fognak amíg kitart. Megterítettem mind a nyolc tagnak.

- Már kész is? - lepődött meg a szőke.

- Le hívod a többieket? - kérdeztem mire már itt sem volt. Még az utolsó simításokat elvégeztem majd jöttek is.

- Ugye te is eszel? - kérdezte tőlem San amint ő is be ért a helyiségbe.

- Nem. - ráztam meg a fejem.

- Mire is számítottam? - sóhajtott.

- A suliban ettem. - néztem a szőkére aki csak elmosolyodott.

- Mit?

- Kérdezd Seonghwat. - siettem vissza a szobámba.
-Szóval mostantól én fogok főzni, mi?- kezdtem el össze szedni a fürdéshez kellő dolgaim majd mentem is.

[•••]

Az ágyamban feküdtem azt várva hogy el tudjak aludni. Már elég sokat forgolódtam pedig nem is gondolkoztam nagyon semmin.

- Basszus... - a telefonom 23:21-et mutatott. Vissza tettem az éjjeli szekrényre majd valahogy álomba szenvedtem magam.

Heyoo~🌺
Béna rész lett tudom, de éjfélkor már nem tudok normálisat írni 😂🤞💜