[•••] Febr. 7. (Cs)
Ma megint mentek próbára. Otthon ültem, amíg ők valószínűleg majd' meghaltak. Megint Seonghwa pulóvere volt rajtam. Szerintem a szívemhez nőtt ez a ruhadarab. Neki álltam főzőcskézni, hogyha haza érnek, akkor meleg ételt ehessenek mind.
Délután 4 múlt, miután végre betoppantak. Elküldtem őket enni, mivel hulla fáradtak voltak mind. Majd utána mehetnek aludni, de előtte enni kell. Igen, ezt pont én mondom aki konkrétan anorexiás volt...
[•••] Febr. 11. (H)
A fiúk végig a héten olyanok voltak mint a zombik, ismét. Nem tudom hogy meddig fog ez menni, de addig én megint meg fogok csinálni mindent a háznál. Úgy gondolom igazából, hogy ennyivel már csak tartozom nekik, ha már itt élhetek.
Reggel gyorsan elkészültem, ettem és már indultam is. A hajamon a festék már eléggé kezdett kopni, amit Minsun ma szóvá is tett...
- Nem akarod újra befestetni? - kérdezte, amint leültem mellé.
- Csakis akkor, ha Haeyoon csinálja. - mosolyogtam rá. - Olyan jó volt vele beszélgetni közben...
- Állj csak meg! A végén féltékeny leszek rá. - tette karba a kezét, én meg csak egy kuncogással ajándékoztam meg.
[•••] -----
Hetekig egy napi rutinom volt, amit már kezdtem nagyon unni. El mentem suliba, haza jöttem, főztem, takarítottam, tanultam és aludtam.
A fiúk szét voltak esve minden nap, ami már kezdett aggasztani. Bár San mondta hogy már csak pár nap, és vége... És egyre jobban közeledett a tavaszi szünet is, amit Minsun már annyira várt hogy az órákat számolta hátra...[•••] Márc. 8. (P)
És végre tavasz van... Ma van az utolsó nap, hogy be kell menni. Viszont nekünk elég csak délre ott lenni, hiszen ma van a tánc. Utána pedig jön a tavaszi szünet.
- Mikor is kezdődik neked ez a cucc? - jött le a bátyám.
- 2-kor... Miért? - kezdtem el mosogatni a reggeli tányérom.
- Csak érdekelt...
- Gyanús vagy te nekem. - nevettem fel.
[•••]
Bepakoltam a ruhám egy táskába, vittem füzetet, tollat ha esetleg kéne. Elköszöntem, majd a telefonommal a kezemben indultam meg az iskola felé.
- Nem akarok két fiúval táncolniii! - nyafogott Minsun, miután átvette a ruháját az öltözőben.
- Te vállaltad be... - csóválta a fejét Sunmi.
- Mondja az, akinek legalább takar valamit a ruha... - forgatta meg szemeit Namsun.
Nos, igen... A két képviselőnek picit másabb a ruhájuk. Minsun és Kayla két fiúval táncol, amíg a többiek csak egyel. Én meg kaptam Kait. Kedves srác, csak nincs nagyon önbizalma...
Mindenki elkészült, és mentünk a terembe gyakorolgatni. A fiúk először végig mértek minket, mire az összes lány majdnem egyszerre megforgatta a szemét. Körülbelül fél-egy óra múlva pedig jöttek a "vendégek". Gondolok itt az osztálytársaim családjára, rokonokra, más elsős osztályokra akik ugyanúgy táncolnak mint mi, meg ilyenek...
- Ahh, mindjárt mi jövünk... - ugrándozott Heejin.
- Nekem ez nem megy... - ült le egy székre Kayla.
- Jaj, ne már... Meg tanultad, és lesz két fiú, akik segítenek is. - bíztatta Jiwon.
- De olyan ideges vagyok... - emelte fel a remegő kezét és felnevetett.
STAI LEGGENDO
3 Yrs 〜 Ateez ff. ✓
Fanfiction/|BEFEJEZETT|\ Ohayo!🌺 Igazából nem tudom mit mondhatnék nagyon erről a könyvről.. A cím sokmindent elárul(≧▽≦) Rachel az a 15 éves lány, aki eddig semmit nem tudott a bátyjáról, most mégis vele és a barátaival fogja tölteni majdnem minden percét...