3 Yrs 〜 Ateez ff. ✓

🌺 ONE〜HUNDRED&FOUR🌺

[•••] Aug. 28. (K)

Kész a zene, fel van véve, és a koreográfusunknak meg is mutattuk. Most is igazából egy számmal fogok... mármint fogunk debütálni. Az albumok még ráérnek. Én mondjuk teljesen meg vagyok elégedve vele, pont úgy, ahogyan a többiek is. Choa pedig már kitalálta a koreográfiát, és már tanított is belőle nekünk.

- Oké, akkor eddig megvan mindenkinek? - kérdezte meg Choa. Egy egyhangú "Igen" hangzott el tőlünk, ő pedig csak bólintott. - Akkor lássuk csak... - kezdte el James és Woosung között kapkodni tekintetét. - Yugyeom. - az említett felkapta a fejét. - Öleld át Rachelt.

- Hogy...? - kérdezett vissza.

- Öleld meg.

A fiú egy kis hezitálás után pedig mögém állva megölelt. Choa ide jött, kezét pedig kicsit elrendezte.

- Woosung, te ugyan így Yooraval. - a maknae pedig szintén egy kis habozás után megcsinálta. - Tehát gyerekek, csak egy pár másodperces ölelés kéne Kai saját részének az elején, de majd a úgyis ráéreztek. - ezután pedig elkezdte megtanítani Kainak a saját részét.

- Minden koreográfiában lesz ilyen? - ittam gyorsan a vizemből.

- Mármint? - kérdezett vissza James.

- Hát ilyen ölelkezős cucc...

- Elég valószínű. - nézett felém. - Csak aztán a pasid nehogy féltékeny legyen. A végén még megöl engem. - nevetett fel.

- Majd meglátjuk... Amúgy igazán mehettél volna te Yoorahoz. - tettem karba a kezem. - Woosung legalább nem két méterrel magasabb nálam.

- Hát igen... Pici vagy. - paskolta meg a fejem. Megforgattam szemeim, mire ő csak felnevetett és itt hagyott.

[•••]

Végül Seonghwa "elhívott" enni. Végülis egész nap nem ettem semmit, magamtól pedig konkrétan eszembe sem jutott volna. Egy közeli kis vendéglőbe mentünk. Most végre egy kicsit kettesben tudtunk lenni, és nem csak este, mikor egyébként is aludni kéne. De végül egészen jól elbeszélgettünk. Bár eléggé szomorú volt, hogy hamarosan elmegyek. Konkrétan már csak a videoklip van hátra... Azt hittem hogy sokkal több időt fog igénybe venni, de James annyira pörög, hogy igazából időnk sincs pihenni ha erről van szó.

- És... Mi lesz, ha... Nem tudunk majd időt szánni egymásra? - kérdeztem, miután kiértünk a vendéglőből.

- Akkor hagynunk kell... Te is tudod, hogy egy kapcsolatot nem lehet erőltetni. - nézett felém. - Ha pedig tényleg erre kerül majd a sor, akkor... Gondolom megvárjuk, míg az egyikünknek vége lesz... A munkának... - fejezte be bizonytalanul.

- Benne vagyok. - egymásra mosolyogtunk, ő pedig adott egy két másodperces csókot. - Utcán vagyunk... - tettem csípőre a kezem.

- Na és? - nevetett fel.

- Az és. - mutattam az utca másik felére, ahol emberek néztek minket.

- Nem érdekel. - rázta meg a fejét, majd egy újabb puszit kaptam a számra.
Most viszont vissza is csókoltam. Aztán a kezét megfogtam és vissza mentünk az ügynökséghez.

———————————————————

Normális ha így tavasz végén
kezdünk el mézeskalácsot
sütni?😂😂💜

JoNgSaNg