3 Yrs 〜 Ateez ff. ✓

🌺FIFTY〜THREE🌺

[•••] Febr. 6. (Sze)

Kellemes érzésre ébredtem. Seonghwa a hátamat simogatta, miközben még mindig ölelt. Picit jobban hozzá bújtam, amire egyből reagált is.

- Oh, már fent vagy? - kérdezte suttogva. Egy halkat hümmögtem, miközben bólintottam egy aprót.

Tovább simogatta a hátam, egész addig, amíg meg nem csörrent a telefonja. Zsörtölődve elengedett, majd megnézte hogy ki az.

- A bátyád is jól tud időzíteni... - sóhajtott, én pedig csak felkuncogtam.

Fogta a telefonját, majd elhagyta a szobát. Még egy kis ideig csak fetrengtem az ágyban, de aztán meguntam a semmittevést. Kiléptem én is a szobából, de sehol nem volt. -Hol vagy?- indultam meg lefelé. Végül a konyhában találtam rá, ahol még mindig telefonált.

- Igen...
- Semmit...? - nevetett fel zavartan.
- Mert? Te hülye vagy, San. - röhögött fel.

- Miért? - léptem be a helyiségbe.

- Azt mondja, gyanús vagyok neki.

- Van ez így. - rántottam vállat nevetve, és neki álltam valamit készíteni.

- Mit értesz mindjárt alatt? - kérdezett a bátyámtól újból.
- De akkor miért telefonálsz velem?
- Oké, szia. - nevetett fel.
- Két perc és itthon vannak. - közölte.

- Oké. - bólintottam vidáman.
Gyorsan készítettünk valamit, és neki is álltunk enni.

- Ennek semmi értelme nem volt... - hallottam meg az első mondatot az előszobából.

- Nyugi Jongho, már mindegy. Végeztünk. - nyugtatta az előbbi ideges hang tulajdonosát Hongjoong.

- Jó reggelt! - jött be Yunho vidáman a konyhába.

- Neked is! - mondtuk egyszerre Seonghwaval, amin halkan felnevetettünk.

- Na mi volt, gerlepár? - támaszkodott a falnak Yeosang, miután mindenki elment.

- Gerlepár? - néztem kicsit ijedten a fekete hajú fiúra.

- Mi lett volna? Aludtunk. - mosolygott Seonghwa.

- Azon belül?

- Neked mi bajod van? Nem szoktál ilyen lenni... - nevetett fel kissé idegesen.

- Hát persze... - motyogta magának a barna hajú fiú, majd elment.

- Mi van? - néztem zavarodottan még mindig Seonghwara.

- Remélem nem voltunk túl feltűnőek... - hajtotta le a fejét.

[•••]

Nos igen, ahogy gondoltam; ezen a héten elmarad a suli.
Lent ültünk a nappaliban mind, és valami 12+-os mesét néztünk. Szóval voltak benne olyan poénok, amiket igazából néha én sem értettem...

- Ezek hülyék... - nevetett fel Wooyoung az egyik résznél.

- Olyanok mint te. - mosolygott rá San.

- Most megharagudtam. - tettetett sértődést.

- Csitt. - intette le őket Hongjoong. - Most az egyszer hagy érezzem magam gyereknek. - nevetett fel a többiekkel együtt.

Elkezdett csörögni a telefonom. Meg néztem, és Yuna neve villogott a kijelzőn. Azonnal felpattantam, és be siettem a fürdőbe. Olyan izgatott voltam, hogy mit akarhat, és hogy végre beszélhetek vele.

- Sziaaa! - köszöntem lelkesen, miután felvettem.

- Rachel... Terhes vagyok! - jelentette ki, nekem pedig leesett az állam. - Itt vagy?