[•••] Aug. 12. (V)
Eltelt körülbelül két hónap. Van egy albumom benne öt zenével, plusz egy olyan amit Mingivel és Hongjoonggal rappelek. Rohadt sok szabály van amit be kell tartani, de ettől függetlenül jól érzem magam.
Most éppen Sannal üldögéltem a termük előtt, és beszélgettünk. Imádom ezeket a pillanatokat; amikor nyugodtan el tudunk lenni.- Amúgy nem azért, mintha nem akarnám hogy itt legyél... De nem úgy volt, hogy maximum két évig maradsz? - kérdezte.
- Hát igazából... Miután hazaindultunk, akkor én teljesen ki voltam akadva... És nos... Akkor Yuna mondta, hogy a "jobb" esetben két év. - mutattam idézőjeleket. - A "legrosszabb" meg az öt év.
- Ez az ötödik év... - meredt maga elé.
- De tudod--
- Nem akarom hogy elmenj! - szakított félbe.
- Egyszer úgyis el kell költözöm, és már dönthetek arról, hogy hol lakjak. Nem lesz muszáj vissza mennem a régi házba. - ráztam a fejem. - Meg persze ha vissza engednek azok után, hogy én is idol vagyok. - nevettem fel ezen a mondatomon, neki pedig csak egy mosolyt csalt az arcára.
- Sziasztok! - sietett elénk Choa. - Tényleg bocsi a zavarásért, csak...
- Igen? - sürgettem.
- Beszélhetnénk arrébb? - biccentett mögé.
Felpattantam, és kerestünk valami csendes helyet. Aztán megálltunk egy messzebbi terem mellett.
- Tudom hogy te ezt nem szeretnéd meg minden, de... Umm... Lehet hogy be fognak téged tenni egy bandába--
- Tessék?! - akadtam ki egyből.
- Nehogy félre értsd, jó vagy, de szerintük jobban illenél egy bandába, minthogy egyedül legyél...
- Nem. Biztos hogy nem. - ráztam a fejem.
- De nem is ismered őket. Azt mondták, hogy ha tényleg nem jó, akkor vissza megy minden a régibe. Persze csak akkor, ha tényleg úgy látják... - biccentett az irodák felé.
- Rohadt jó... - morogtam. - És mikor fogom megtudni hogy kikkel is leszek?
- Ha minden igaz, akkor holnap ide ér a legfiatalabb tag is. - mosolygott.
- Ezazz. - nevettem fel. - Legalább valakinél idősebb leszek.
Még egy pár szót váltottunk, de mennie kellett, én pedig vissza siettem Sanhoz.
- Mi volt? - kérdezte, amint leültem mellé.
- Lehet betesznek egy bandába. - rántottam vállat.
- Mi?! - nézett felém döbbenten.
- Ha nem lesz jó az összhang vagy nem tudom, akkor viszont megszabadulhatok tőlük.
- De ha össze jön akkor ugye tudod, hogy el kell költöznöd? - kérdezte, én pedig nagy szemekkel néztem rá.
- Nem fogok. - forgattam meg szemeim. - Semmi kedvem együtt élni nem tudom hány lánnyal. Ha úgy nézzük, egész életemben fiúk vettek körbe. Az is biztos, hogy nem tudnám megszokni... - ráztam a fejem.
- Igazából lehet hogy jót tenne neked, ha lányokkal lennél... Majdnem nyolc, plusz hét srác körül forog az életed. Egyedül Minsun, Akira és Yuna az, akivel bármilyen kapcsolatot is ápolsz... - sóhajtott.
- Na és Gaeul? - erre csak mosolyogva megcsóválta fejét. - Nem akarok elköltözni... - temettem arcom tenyereimbe.
- Erről sajnos nem dönthetsz... - simított végig hátamon. - Csak ha továbbra is szólóban lennél...
- És ha utálni fognak? - néztem fel rá.
- Dehogy fognak. Hidd el nekem. - mosolygott rám.
———————————————————
Ezt a részt is elsiettem 🤦♀️😂😂
YOU ARE READING
3 Yrs 〜 Ateez ff. ✓
Fanfiction/|BEFEJEZETT|\ Ohayo!🌺 Igazából nem tudom mit mondhatnék nagyon erről a könyvről.. A cím sokmindent elárul(≧▽≦) Rachel az a 15 éves lány, aki eddig semmit nem tudott a bátyjáról, most mégis vele és a barátaival fogja tölteni majdnem minden percét...