3 Yrs 〜 Ateez ff. ✓

🌺THIRTY〜TWO🌺

[•••] ~71. Nap~

Az ébresztőmre egyből felébredtem majd ki is nyomtam. Egy kis lustálkodás után elkezdtem felöltözni. Utána be mentem a többiekhez hogy tényleg ne aludjanak vissza, majd le siettem a konyhába. Csalódottan néztem körül. Semmi jele nem volt, hogy Rachel evett volna.

- Reggelizett? - ásította San, én pedig csak megráztam a fejem. - Nem hiszem el... Kérhetek valamit?

- Hallgatlak - fordultam felé.

- Miután vissza értünk csinálsz vele valamit? Veled tényleg szokott enni...

- Persze. - bólintottam mosolyogva.

Rachel szsz.

A suliban ismét Minsunnal társalogtam az első szünetben. Szegény nagyon nem érti a matekot, és most is azt magyaráztam neki...

- Tényleg nem érted? - nevettem fel.

- Nem! - rázta a fejét. - De ha... - kezdett el számolni a füzetbe. - Ha ezt elosztom ennyivel... Ez így jó? - nézett fel miután megoldotta.

- Nahát... Mégis érted? - játszottam hogy meglepődtem, amire csak felkacagott. - Na, ez meg ki? - vettem elő a telefonom miután éreztem hogy rezgett egyett. Kikerekedett szemekkel néztem az üzenetet küldő nevét majd megnyitottam.

Park Seonghwa
Azt mondtad hogy fogsz
enni reggelit...

- Elfelejtettem... - csaptam a homlokomra.

- Mit? - nézett rám barátnőm.

- Nem ettem reggelit. Teljesen ki ment a fejemből... Engem otthon ki fognak nyírni... - néztem fel a telefonból.

- Na... Azt azért nem hagyom.

- Megígértem Seonghwanak hogy fogok, de reggel már rutinosan kihagytam... - temettem arcom a tenyerembe.

- Majd ki találsz valamit. Viszont nem kéne vissza írnod neki? - mutatott a készülékre.

- De mégis mit válaszoljak?

- "Bocsánat, Oppa." - mosolygott mire össze ráncoltam a szemöldököm.

- Mi az hogy Oppa?! Te tényleg hülye vagy... - nevettem fel. Ki vette a kezemből és úgy írt valamit.
- Mi a franc?!  - néztem kérdőn rá miután vissza adta.

Choi Rachel
Bocsánat Oppa😞❤️

Park Seonghwa
Tessék?

Choi Rachel
Nem én írtam!!
Minsun volt...🤦‍♀️

Park Seonghwa
Mindegy...
Viszont akkor majd otthon
lesz dolgunk

Choi Rachel
Isten ments...

- Már azt hittem, be veszi hogy te írtad... - szomorkodott Minsun, mire csak oldalba löktem.

- Te tényleg ennyire shippelsz minket? - vontam fel egyik szemöldököm

- Igeeen! - kiáltotta boldogan. - Téged jobban shippelek vele mint őt Hongjoonggal. - nevetett fel.

[•••]

Az órák most egész elviselhetőek voltak. Miután ki csengettek az utolsóról el indultunk haza felé, ő pedig végig beszélte az utat hogy kiket shippel kikkel, amit csak nevetve hallgattam végig.

- Nem merek be menni... - nevettem kínosan miután meg álltunk a háznál.

- Szerintem még nincsenek otthon.