3 Yrs 〜 Ateez ff. ✓

🌺NINETY〜ONE🌺

:3

[•••] Febr. 5. (P)

Namjoon szsz.

Reggel alig bírtam felkelni. Egész este az Ateez után kutakodtam... Igen, rohadtul felkeltette azt érdeklődésünket. Legalábbis az enyémet nagyon. Eddig is tisztában voltunk vele, hogy felnéznek ránk, de nem szenteltünk nekik különösebb figyelmet. Jó, azért nem az volt hogy rájuk se hederítettünk... Csak most sokkal jobban kíváncsiak lettünk. Ez az egész igazából akkor kezdődött, mikor minden második videó meg hír róluk szólt. Akkor kíváncsiságból ránéztünk az egyikre. Iszonyatosan felkapott lett, hogy velük él egy csaj, aki mint nemrég hozzánk is eljutott, Choi San húga. És ezért is alig bírtam felkelni... Choi Rachel után néztem. Kíváncsi voltam, főleg hogy most Kainak is eljárt a szája. Nem tudom honnan, de rengeteg tény volt róla. És az vitte el az egész estém, mikor belebotlottam, hogy elszökött tőlük, majd két év után megtalálták elvileg egy véletlen folytán. Aztán még rengeteg videót is megnéztem, mikor velük van. Jó volt látni, hogy milyen jól kijönnek egymással...

- Hyung, Hyung, Hyung, Hyung, Hyung, Hyung, Hyu--

- Ébren vagyok már! - szakítottam félbe a maknaet.

- Akkor kelj fel!

- Azt lesheted. - húztam fejemre a takarót.
Aztán hallottam, hogy ki ment a szobából. -Feladta volna?-

- KIM NAMJOON! MOST AZONNAL FELKELSZ! - rontott be a szobába Yoongi, majd letépte rólam a takarót.

- Inkább gyere te is aludni. - rántottam magam mellé, majd magamhoz öleltem.

- Fúj, engedj már el! - kezdett el mocorogni, amin csak nevettem. - Ilyenekkel fogod elérni, hogy többet eddzek, hogy az ilyen helyzetekben el tudjalak lökni... - maradt végre nyugton.

- Ez gonosz volt, ugye tudod? - engedtem el nevetve, mire egyből kipattant az ágyból.

- De legalább elengedtél. - rántott vállat.

- Bezzeg Jimint ölelgetnéd! - sétált el a szoba előtt Jin.

- Jézusom... Fúj... - sétált ki a szobából.

Ezen is csak felnevettem. Végül kiszenvedtem magam az ágyból, majd elkezdtem öltözni.

[•••]

Volt egy kis programunk, de szerencsére egész hamar hazaengedtek minket. Igazából visszafelé egy elég érdekes dolog jutott az eszembe. Próbáltam elhessegetni a gondolatot, de nem ment. Otthon mondtam a tagoknak hogy egy kicsit leugrom sétálni. Az eredeti célom pedig az volt, hogy elmegyek ahhoz a vendéglőhöz, ahol Rachel dolgozott. Elvileg egész sokszor látogatja, szóval ha szerencsém van pont találkozom vele. Út közben pedig elkezdtem számolgatni, hogy ha esetleg 6 órája van ma, akkor körülbelül mikorra ér oda, ha még haza is megy. Aminek elég nagy esélye van, mivel nem hiszem hogy mondjuk egy jó nehéz táskával menne oda...

Végül oda értem. Pont akkor, mikor egy másik lánytól köszönt el. Elég jellegzetesen néz ki, ezért biztos voltam benne hogy ő az. Meg hát... Alacsony volt. Ha minden igaz csak 161 cm. Még a maszkomat is levettem, hogy biztosan felismerjen. Még messzebbről észre vett, de igazából egyáltalán nem foglalkozott velem. Csak az utat nézete.

- Um... Szia. - álltam meg, mikor már elég közel volt.

- Szia...? - nézett végig rajtam.

- Ez lehet elég hülyén fog hangzani, de én találkozni akartam veled, és--

- Várj! - nézett szemeimbe. - Te vagy az új srác akit felvettek? - kérdezte csillogó szemekkel, nekem meg tátva maradt a szám. És itt erősen elkezdtem gondolkozni, hogy most vajon viccel-e, vagy kajak nem ismer? - Ezt vehetem igennek? Akira mondta, hogy lehet pont összefutunk-- és itt csuklott egyet, majd ismét. - Aish... Pedig nem is volt szó BTS-ről... - motyogta.