[•••] Jan. 3. (Cs)
Reggel rohanásra ébredtem fel. Lassan kinyitottam a szemeim, és körül néztem. Seonghwa a kanapén feküdt, amíg nekem a hasán pihent a fejem. Yeosang Wooyoungon terült el, Yunho szintén a földön volt, miközben a lába a kanapén pihent, a hasán keresztül pedig Jongho feküdt el hason. Végül pedig Mingi, aki Hongjoongot ölelte magához, mint egy plüsst. Halkan felálltam, és elindultam a fürdő felé. San volt bent. Seonghwa meg mondta; reggel émelygés lesz a vége. Kopogtam a nyitott ajtón és oda mentem hozzá.
- Kellett neked ennyit inni... - simogattam meg a hátát.
- Már nem is emlékszem semmire.... - mondta végül, majd a sarkai közé ült. - Te is ittál? - kérdezte.
- Ittam. - válaszoltam őszintén.
- Mennyit?
- Egy pohárral azt hiszem... Igazából Seonghwaval ittam meg. Te adtad a kezembe. - álltam arrébb, amikor felállt. Megmosta az arcát és ivott egy kevés vizet.
- Ne mond, hogy rád erőltettem... - idegeskedett.
- Csak az elején. Utána azért ittam, hogy ne igyál még többet belőle.
- Idióta vagyok. - nevetett erőltetetten.
- Nem vagy az... - ráztam a fejem. - Egyszer mindent ki kell próbálni. - mosolyogtam rá.
- Még rá ért volna... - sóhajtott és megtörölte az arcát.
- Csinálok neked valami kaját. - siettem a konyhába.
A többiek is felkeltek nemsokára és nekik is össze dobtam valamit. Amíg ettek, össze szedtem a koszos poharakat és elmostam őket. Már csak egy üveg volt, amiben még volt egyáltalán valami. Félig tele volt, szóval valamit kezdtem vele, és elraktam. Mire megették, addigra már nyoma sem volt, hogy a nappaliban ittak volna bármit is.
- A háziasszony nem éhes? - kérdezte San, miután a tegnapi kekszet is feltettem a polcra.
- Nem vagyok háziasszony. - tettem csípőre a kezem és felé fordultam.
- De, az vagy. - nevetett Wooyoung. - Seonghwa is az.
- Hahaha... Valakinek meg kell csinálnia, amit ti lusták vagytok. - fonta össze karjait maga előtt az említett.
- Szóval nem tagadod. - mosolygott Mingi amire csak meg forgatta a szemét.
- Igen? - vettem fel a csörgő telefonom.
- Tudtad hogy jön egy cserediák? - kérdezte izgatottan Minsun.
- Cserediák? Az osztályunkba?
- Igen!
- Ki?
- Nem tudom. - röhögött fel.
- Szuper. És? - dőltem a pultnak.
- Hát... Csak mondani akartam... Meg elvileg egy csaj, szóval örülj.
- Egyel több lány... Heten leszünk. - nevettem fel. - Honnan jön?
- Ezt még nem tudom.
- Hát akkor, köszi azt hiszem... Nekem dolgom van.
- Sziaaa!
- Szia! - letettük én pedig már mostam is el a koszos tányérokat.
- Átvették a munkád. - nevetett Jongho.
- Több időm van a ház takarítására. - válaszolt Seonghwa, én pedig felnevettem.
[•••]
YOU ARE READING
3 Yrs 〜 Ateez ff. ✓
Fanfiction/|BEFEJEZETT|\ Ohayo!🌺 Igazából nem tudom mit mondhatnék nagyon erről a könyvről.. A cím sokmindent elárul(≧▽≦) Rachel az a 15 éves lány, aki eddig semmit nem tudott a bátyjáról, most mégis vele és a barátaival fogja tölteni majdnem minden percét...