Fuss, ha tudsz

Célzások

Sokkos állapotban feküdtem le az ágyamba és nemtudtam nem Malfoyra gondolni. Az sem érdekelt hogy tudja. Ez az este borzasztó fordulatot vett.

Amikor végre sikerült megnyugodnom az álom súlyosan rám telepedett és elaludtam.

Másnap reggel mikor felkeltem és kidörzsöltem a csipákat a szememből kikeltem az ágyból és pálcámmal a kezemben már kezdtem volna a szokásos kántálást. Már csak egy hét. Az indulás előtti napon átváltozok és minden rendben fog menni.

Csakhogy amint a számban végig kutattam a nyelvemmel feltűnt, hogy a levél sehol sincs.

Idegesen áttúrtam az ágyamat. Kidobáltam minden párnát, kiráztam a takarómat, de sehol sem volt.

Biztos mikor elestem kiesett a számból. Vagy amikor a térdemre támaszkodva lihegtem... Az is lehet hogy idegességemben lenyeltem...

Leroskadtam az ágyra és magamat szidtam amiért ilyen béna vagyok.

Idegesen gyűrögettem a vakítóan fehér paplant aztán fel és alá járkáltam.

Most mi lesz? Kezdhetek mindent előről... De hogy? Az iskolában?

Törtem a fejemet, hogy kellene csinálnom. Aztán arra jutottam, hogy muszáj lesz vagy az iskolában vagy jövő nyáron megcsinálnom. De én addig nem akarok várni.

Így hát már kora reggel pizsamában tervezésbe kezdtem. Megnéztem mikor kell újra belekezdenem a tevékenységbe. Kigondoltam honnan tudok mindent újra beszerezni. Újra felírtam mindent amit be kell szereznem.

Itthon már nem kezdhetek bele, mert a bájitalra nem nézhetek rá egy teljes hétig holdtöltétől és akkor azt itt kellene hagynom...

A délelőttöt teljesen elvette a tervezgetés. Minden fontos könyvet odahordtam magamhoz ami kelleni fog, hogy magammal vihessem majd bármi is fog kelleni.

Aztán a tükörbe nézve konstatáltam hogy nem ártana egy fürdés mert bár tegnap le tudtam mosni a koszt az arcomról, de a hajamba még mindig van összetapadt por és fűszálak.

Vettem egy alapos fürdőt és közben próbáltam csitítani az agyam pörgését.

A fürdés végére megint sikerült össze szedni magam és így, nyugodtabban már nem tűnt annyira bonyolultnak a helyzet. Persze elfecséreltem egy hónapot, dehát a legjobbakkal is megesik.

Már csak az ebédet értem el ennyi idő után a felkeléssel így hát korgó gyomorral leültem az asztalhoz és hozzá láttam az evéshez Mariettával együtt.

-Megérkezett a Roxforti leveled. -Vette elő a piros pecséttel ellátott levelet az egyik rejtett zsebéből.

-Arra gondoltam, mivel ezen a héten is tanulsz, talán beszerezhetné ezúttal Pitty a dolgaidat.

Az ötlet nem is volt olyan rossz. Bár így kimaradok a közös vásárból, annyira nem bántam, hogy ezzel most, nem kell foglalkoznom. Az igazat megvallva kis is ment a fejemből.

-Persze, az jó lesz. -Hagytam Mariettára a dolgok menetét.

Kibontottam a levelet és elolvastam mi fog kelleni az idei évben. Semmi különös nem akadt egészen a levél végéig.

-Mire kell nekem ünnepi ruha?

-Hát egyenlőre csak annyit mondhatok, hogy a karácsonyi szünetet nem itthon fogod tölteni. Nagyszabású rendezvény lesz az iskolában.

-És honnan lesz ruhám? -Kérdeztem tőle, hiszen ha Pitty megy az Abszol Útra akkor nekem nemtudom hogy lesz ruhám.

-Már egyeztettem időpontot délutánra Madam Malkin-nal.