Ez a történet egy fiatal boszorkány Roxforti életéről szól aki bár arany vérű, mégis mugli nevet kapott. Ám amikor a rossz házba kerül sokan cserben hagyják ezért az arisztokrata Grey nagyihoz fordul aki fenekestül felforgatja életét. Belépést nyer...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Az ebédlőben már reggeli közben terjesztettem a hírt, hogy bár Flint nincs túl jó fényben, végre felkelt.
A hír úgy terjedt mintha muszáj volna neki és hamarosan mindenki látni akarta, hogy néz ki a Mardekár csapatkapitánya. Közeledett az első meccs ideje és egy ilyen sérülés reménykedést váltott ki az emberekből. Így már két ember hiányzik a csapatból és még Wood sem tudta leplezni mennyire örül az eseményeknek.
Az órák alatti pusmogás tárgya mostmár mindenkinél a tegnapi történtek lettek. A pletykák pedig terjedtek. Valaki elkezdte híresztelni, hogy vámpír vagyok,mert látott tegnap a véres köppenyemben. Persze ez számomra csupán nevetséges volt, de így is volt aki elhitte és látványosan leste minden tettemet.
-Ki olyan idióta, hogy elhigyje vámpír vagyok? - Nevettem Adriannal két óra közötti szünetben, majd megint elkaptam egy bámészkodót.
Felhúztam a felső ajkaimat és úgy tettem mint aki támadni készül mire elszaladt a nállam jóval fiatalabb diák.
-Tudod, ha nem hergelnéd őket talán nem találnának ilyeneket ki. -Nézett a diák után.
Megvontam a vállam. Nem én tehetek róla, ha ilyeneket elhisznek.
-Mész ma Flinthez? -Kérdezte Adrian. Én pedig értetlenkedve néztem ra.
-Persze, hogy megyek. Egyébként is segítenék Madam Pomfrey-nak így meg összeköthetem a kellemeset a hasznossal.
-Értelek, persze. Láttad az új kiírást? - Hívta fel a figyelmemet.
-Nem, miért mi az már megint? - Ráncoltam a homlokom és befordultunk a következő óránk felé. Flitwick professzor terme előtt már ott sorakozott a többség.
-Jövő héten lehet menni Roxmortsba. -Zsebre tette a kezét és várakozóan nézett rám. - Tudod már kikkel mész? Vagy hogy mit akarsz megnézni? -Érdeklődött óvatosan.
-Hát persze, hogy tudom kikkel megyek. Liz biztos velem tart, ha Flint felgyógyul addigra akkor biztos ő is velünk jön, majd ő megmutatja miket érdemes megnézni és azt gondoltam te is velünk jössz. Persze nem muszáj, ha van más terved. -Billentettem meg a fejemet kicsit oldalra az arckifejezése láttán.
-Ez így jó lesz. Majd szólok Flintnek hogy szedje össze magát.
Beléptünk Flitwick termébe és megkezdtük az újabb órát. Liz kezét is barátságosan megszorongattam ami kirántotta a bambulásából. Kicsit zavarba jött, de hamar össze szedte magát. Aztán bele is kezdett a gyakorlásba és jegyzetelésbe. Az óra végén Flitwick még utánnunk szólt, de a többség már nem figyelt rá.
-Ne felejtsétek, mindig mindenre van egy könnyebb megoldás a varázslattal. -Vékonyka kis hangja elhalt ahogy elhagytam a termet.
A gyűrű megint melegítette az ujjamat, de igyekeztem nem ezen gondolkodni. Alig vártam, hogy a nap elteljen és mehessek Flintet istápolni. Ebédnél eltettem egyet a kedvenc gyümölcséből aztán elindultam rúnafejtésre.
