Valentin Nap

678 55 2
                                    


Visszatérve az iskolába, lementünk az alagsorba be a klubhelyiségbe. Őszintén szólva arra számítottam, hogy Pansy majd megzavarja a napunkat de még a színét sem láttam semerre.

-Hol van Pansy? -Kérdeztem Malfoytól.

-Elintéztem. -Vonta meg a vállát.

Bármennyire is szerettem volna megszabadulni tőle, azért nem szeretném ha komoly baja lenne aztán rám kenhetnék a dolgot.

-De ugye nem tetted el láb alól? -Félig mosolyogva mondtam neki, de valóban féltem mit művelhetett Malfoy.

-Jaj dehogy... Nem vagyok olyan... Megkértem Theodore-t és Blaise-t, hogy szórakoztassa.

Ez kézenfekvőnek tűnt.

Malfoy szépen kipakolta az asztalra a sakk készletet és a szemben lévő székre mutatott.

-Arra gondoltam fel eleveníthetnénk a nyarat.

Én magam is leültem és felpakoltam a bábukat. Nyár óta nem sakkoztam senkivel. Utolsó partnerem is Malfoy volt és ha jól emlékszem csak azért sikerült elvernem, mert valamin nagyon elgondolkodott.

Belekezdtünk a játékba és minden erőmmel arra koncentráltam, hogy végre egyszer ne kapjak ki.

-Aranyosan töröd a fejed. -Mosolygott ravaszul Malfoy.

-Ne tereld el a figyelmem! -De a gyűrű melegedett és ezt Malfoy is nagyon jól tudta. Sőt... Azt is eltudom képzelni, hogy direkt csinálta.

-Tudod ilyenkor is kis ráncocskák képződnek az orrodnál. -Malfoy hangjára felnéztem a bábukról meg a kockás tábláról. Léptem egyet aztán figyeltem ő hogyan gondolkodik.

-Tudtad, hogy az íriszed szélénél sötétebb a kék szín? -Meg akartam zavarni, de nem tűnt meglepődöttnek amiért én is megjegyeztem valamit rajta.

Jól lépett és le is szedte az első bábumat. Hosszú vékony ujjai között forgatta a parasztot. A pillantása azt sugallta ez csak az első a sok közül.

Csendben gondolkodtam tovább. Összekulcsoltam a kezeimet és két ujjamat az ajkamra tettem ahogy néztem a babákat. Gondosan átgondoltam minden lépésemet.

Malfoy azt a bábumat is levette a tábláról mire az ajkamba haraptam.

-Már olyan régen játszottam. Kijöttem a gyakorlatból. -Védekeztem.

A játék lassan véget ért és Malfoy figyelme egy pillanatra sem lankadt, ezért a végén ő nyert.

-Hát... Gratulálok. -Nyújtottam újra a kezemet mint még a nyáron tettem, de Malfoy hozzá sem ért. Leengedtem a kezem és láttam ahogy a pálcája mozog a kezében az orra alatt pedig szavakat mormol.

A körülöttünk levő világ elhomályosult és már azon voltam, hogy megkérdezzem mit művel mikor a homályon keresztül láttam Pansy-t. Malfoy továbbra is pálcával a kezében felállt, belém karolt és kivezetett a klubhelyiségből. Sejtettem, hogy csendben kell lennem.

Odakinnt még egy darabig rajtunk hagyta a buborékot aztán mikor elég messze értünk eltette a pálcát és újra minden tisztán kivehető volt.

-Ez meg mi volt? - Vontam kérdőre.

-Nem akartam hogy megzavarjanak. -Mondta egyszerűen Malfoy.

Hát persze. Ha Pansy meglátott volna minket nem lehetett volna levakarni.

-Akkor most mi legyen? A klubhelyiség kizárva.

-Menjünk fel a csillagvizsgálóba.

Így szépen lassan felbattyogtunk a toronyba. A kedvenc tornyomba. Mielőtt beléptem volna szétnéztem és reméltem nem lesz itt egy elveszett gerlepár.

Fuss, ha tudszDonde viven las historias. Descúbrelo ahora