Fuss, ha tudsz

Lump klub

Liz tényleg alig várta ,hogy elszabaduljon és vásárolhasson még akkor is ha erre nem volt annyira sok lehetőség a kis faluban mint az Abszol Úton.

Az ösvényt ami a faluhoz vezetett pillanatok alatt megtettük pedig szívesen megálltam volna a tónál vagy kicsivel odébb az erdő szélén. Persze nem akartam elvenni Liz kedvét így hát hagytam magam lerángatni az emberekkel teli faluhoz annak ellenére,hogy picit kezdtem félni. Katie Bell-t is itt átkozták meg és azóta se jött vissza. Lehet már sose lesz olyan mint az előtt volt...

Az első bolt ahova betértünk a Mézesfalás volt. Karácsony tájékán a legtöbb diák erre vette az irányt hogy az otthoniaknak (vagy maguknak) vegyenek némi nyalánkságot. Liz telepakolta a kosarát minden földi jóval.

-Ez apa kedvence...-Emelt fel egy nyalókát aminek furkász alakja volt. Ebből jó sokat pakolt magához.

A Mézesfalás után benéztünk még Aranytalárba ahol egyszer Flintnek vettem sapkát. Liz sorra lapozgatta a felakasztott ruhákat, köpenyeket és kalapokat.

-Te nem is viszel Mariettának semmit? -Figyelt fel az én üres kosaramra. Elpirultam mert eszembe se jutott,hogy ő sem tudja ,hogy Mariettának már nem kell ajándék... minden esetre Pitty-nek vehetek valami édességet és a rókámnak is vihetek valami finomságot..

-Nem szoktunk már ajándékozni... de biztos örülne valami finomságnak... lehet vissza szaladok a Mézesfalásba. -Csacsogtam.

-Hát jó de nehogy itt hagyj!! -Figyelmeztetett.

Gyorsan kiléptem az egyik üzletből és a másik felé vettem az irányt. Közben a tájat néztem. Minden hegyes csúcsos sötét tetőt hó fedett akárcsak az utcát. Az üzletek ablakaiból kiáradt a fény az utcára. Madam Pudifoot kávézója most is várta vendégeit. Az ablakban felismertem Ronald Weasley-t és mellette Levandert. Látszólag jól érezték magukat, szegény Hermione vajon túl lép egyszer majd rajta? Na persze találhatna sokkal jobbat is. Kicsivel odébb Ginny veszekedett halkan Dean-nel. Ezt már sokkal inkább magaménak éreztem mint Ron és Levander enyelgését,de még időben tovább álltam. A Mézesfalásban gyorsan bedobáltam pár nassolni valót a kosárba, fizettem aztán vissza is igyekeztem Lizhez. Még mindig a ruhák közt kutatott de a kosarában még semmi sem landolt innen.

-Szerinted szükségem van még több ruhára? -Emelt fel egy sötét zöld köpenyt arany láncokkal. Kiemelte volna világos bőrét.

-Hát nem tudom... ha nagyon szeretnél még mindig tudok küldeni otthonról ruhákat. Vagy át is jöhetsz hozzánk hogy válogass. -Ajánlottam fel tudván,hogy a boltjuk bezárásával nyilván nem engedhetnek meg annyi mindent mint az előtt.

-Az nagyon jó lenne! -Tapsikolt Liz és vissza is pakolta a ruhákat az állványra.

Távoztunk a boltból vissza ki a hidegbe. A gyomrom megmordult.

-Nekem megvan mindenem. -Nézegette Liz a szatyrát amibe így csak édességek voltak.

-Nekem is. -Lapogattam meg a kabátom zsebeit .

Mielőtt vissza mentünk volna a kastélyba Liz még inni akart egyet a Három seprűben ezért arra vettük az irányt. Odabent újra felolvadtunk mire kihozták a rendelésünket.

-Na mesélj elbújtatok Theodore-ral? Egész jól bírjátok együtt. -Jegyezte meg Liz miközben letörölte a hab-bajuszt a szája felől.

-Azt hiszem kezdem megszokni...-Mosolyogtam a poharamba amiből isteni csokis menta illat szállt fel.

-Már nem is hiányzik? -Faggatott tovább kicsit sem szégyenlősködve.

-Nem kellene erről beszélnünk... mármint érted most miért szomorkodjak? Nem én döntöttem így ahogy. -Olvadt le a mosolyom.