Fuss, ha tudsz

Egyedül

-Kedves Vendégek! Örülök ,hogy ennyien összegyűlhettünk itt...-Kezdtem bele a tükör előtt már vagy századjára a mai napon. Igyekeztem a papír nélkül felmondani a szöveget hiszen kinek kell papírról olvasnia a saját gondolatait? Bár kezdtem egyre inkább elbizonytalanodni ,tudtam hogy innen már nincs vissza út.

A kert teljes pompájában díszlett pontosan úgy ahogyan azt megálmodtam. Bár megkérték az árát annak,hogy az utolsó pillanatban kellett összedobniuk egy ilyen díszes helyet, szerencsére a vagyont is rám hagyta Marietta és hogy ne derüljön ki a hiánya muszáj volt folytatnom azt az életvitelt amit ő is élt.

A zenészek is megérkeztek dél tájt és a hangszereket hordták a helyükre és próbálgatták. A légtornászok pedig nemsoká szintén a tánctér közepén fognak lebegni élő díszlet gyanánt.

Marietta ruháját átvittem a szobájába,nehogy Liz gyanút fogjon amikor megérkezik ,ha esetleg szeretne újabb ruhát a gardróbomból.

Én magam felöltöztem az első ruhámba. Egyszerű, hó fehér lenge ruha, semmi dísszel, szinte állig begombolva. Hosszú ujja még a bőrömet sem engedte láttatni szinte sehol. A vendégek pedig szépen sorban érkeztek. A legtöbben szinte rögtön érdeklődni kezdtek Marietta után ami várható volt hiszen kitudja mióta nem válaszolt senkinek most pedig egyszer csak mégis életre kel és bálokat rendez?

Felkészültem az összes kérdésre ami csak megfordulhat az emberek fejében. És az előre várt kérdések sorra érkeztek is.

-Hol volt eddig Marietta?
-Súlyos betegsége volt, de már sokkal jobban van. Persze ezt nem akarja hogy mindenki tudja... ismeri milyen, mindig a maximumot akarja mutatni.

-Miért nem válaszolt egy levélre sem?
-Sajna a betegség teljesen ágyhoz kötötte, még én is csak a gondozótól kaptam egy-egy levelet elvétve.

-Mikor vállal újra órákat Mrs Grey?
-Nem hiszem ,hogy ehhez máris elég erős lenne. A győzködésemre azt mondta egy ideig szünetel a gyerekek taníttatása.

Minden kérdésnél igyekeztem meggyőzni az embereket hogy a házunk tájékán minden rendben és csupán egy ideiglenes betegség miatt borult fel a rend. Egészen addig amíg el nem kezdtek záporozni a kérdések mikor már a tömeg összegyűlt és közösen kezdtek megostromolni a kérdéseikkel.

Időközben a barátaim is megérkeztek azonban velük nem volt időm egy integetésnél több üdvözlést tenni. Flint is Liz és Adrian mellett állt. Liz a téli báli ruháját alakította át lengébbé és abban jött míg a fiúk a már megszokott vékony öltönyükben és ingükben pompáztak. Meglepetten pillantgattak felém, főleg egybefüggő mindent eltakaró ruhám miatt,de egyenlőre ez a csuhához hasonló megjelenés tökéletesen illett a tervhez.

-És hol van most ő?!-Jött egy újabb idős néni összehúzott szemekkel.

-Hatásos belépőt akar...Tudja milyen. Foglaljon csak helyet valamelyik széken. Biztos vagyok benne ,hogy hamarosan megjelenik.

Lassan mindenkit leráztam. A vendégek nagyja megérkezett és minden a helyén volt. Sejtettem,hogy a maradék meghívott a veszély miatt kihagyja a bált így elérkezettnek láttam az időt,hogy megkezdjem a tervem következő lépését.

Besiettem az épületbe amíg a zenészek a táncosokkal együtt belekezdtek a műsorba. A távoli zene kíséretében felsiettem Marietta szobájába és gyorsan lekaptam magamról azt a ronda fehér ruhát. Előszedtem a fiókból a százfűlé főzetet és megtaláltam a fésűt is amit Marietta használt. Kiszedtem egy ősz hajszálat a fogak közül és beleejtettem a lébe. Még egy pillantást vetettem a tükörben magamra. A szememben aggodalom csillant ,de még mielőtt meggondolhattam volna magam lehajtottam az italt.