Játék

666 48 0
                                    

A hétvégéig már nem sok maradt. Malfoy pedig lemondta a pénteki gyakorlást. Reggel még megkért hogy olvassak tovább a könyvében, de minduntalan vissza lapoztam Zaia történetéhez.

Annyira érdekelt, hogy a Moody-val töltött újabb rémes óra után el is mentem a könyvtárba és kerestem egy kiadást a történetéről. Ha már ott voltam nézelődtem is kicsit és találtam mást is ami felkeltette az érdeklődésem. Rasputin története.

Nem akartam Iwan múltjában kotorászni, de érdekesnek nézett ki az alapján amit Iwan mesélt erről az egészről.

Mielőtt kiléptem volna a könyvtárból gondosan elrejtettem mindkét könyvet a táskámban az után elindultam a csillagvizsgáló toronyba.

Szokott kedvenc helyem most is üres volt. Éreztem némi késztetést, hogy magam mögött hagyjak mindent és újra repülnek, de eddig is sokat kockáztattam. Ha megtudják, hogy animágus vagyok és nem jelentettem be magam az Azkaban-ba küldenek.

Hirtelen nagyon fáztam. Előszedtem a pálcámat és a kezembe varázsoltam egy lángcsóvát. Kinyitottam a másik kezemmel a könyvet és olvasni kezdtem. Legnagyobb örömömre még sok rajz is volt a lényeges dolgoknál. Zaia igazi példakép lehetett akkoriban. Minden rajzon gyönyörű volt. Hosszú haja lebegett utánna, lépései nyomán virágok bontottak szirmot, lenge ruhái keskeny derekára tekeredtek és a pillantásával bárkit felperzselhetett volna.

A lapok elmesélték, hogy nem csak szép, de okos is volt. Az első igazán elismert nő a mágia történelmében aki feláldozta magát akár tudta, hogy ez lesz, akár nem.
Bár visszamehetnék az időben találkozni vele.

A lépcső felől kucogásokat hallottam és tudtam, bárki is az csakis erre jöhet.

Már összecsuktam a könyvem és tápászkodtam fel mikor felért Flint és Tina. Tina arcáról leolvadt a mosoly.

-Szia Athena! -Köszönt kivörösödve Flint.

-Sziasztok! -Köszöntem vissza miközben a vállamra emeltem a táskámat.

-Mi csak... -Kezdett bele, de leintettem.

-Hagyd csak már amúgy is kezdtem átfagyni.

Azzal hátat fordítottam nekik és elindultam a kanyargós lépcsőn lefelé. Ezekszerint nem csak az én kedvenc helyem a csillagvizsgáló.

Másik helyet kellett volna keresnem, de eszembe jutott, hogy nem tanácsos egyedül mászkálni szóval inkább visszamentem a klubhelyiségbe, letelepedtem egy a kandallóhoz közeli fotelbe, beterítettem magam a kikészített pléddel és tovább olvastam.

Kicsivel odébb Malfoy is hasonlóan tett a barátai körében. Ilyen távolságból azonban nem láttam mit olvas.
A hideg kiszívta az erőmet és a benti meleg elnyomott.

Nemtudom mikor hunytam le a szemem, csak arra emlékszem, hogy mikor felkeltem már nagyon üres volt a klubhelyiség. Kinyújtóztattam a végtagjaimat amik elgémberedtek a fotelben és megdörzsöltem a szemem. Jól esett a pihenés. Odébb sétáltam és öntöttem magamnak egy kis teát aztán visszamentem az eddigi helyemre.

Belebámultam a tűzbe és gondolkodtam mi lesz másnap.
Nyikorogva nyílt az egyik ajtó mire odakaptam a fejem.
Malfoy egy tiszta ingben és egy laza nadrágban sétált ki a hálójukból.

Szépen komótosan odasétált hozzám és féloldalasan a fotel karfájára ült.
Nem szóltam semmit. Tudtam, hogy rajtam gondolkodik mert a gyűrűm meleg volt.

-Nem hagytam, hogy felkeltsenek. -A hangja rekedtes volt mintha régóta nem beszélt volna.
Felnéztem az órára, hogy lássam mennyi az idő.

Fuss, ha tudszWhere stories live. Discover now