Fuss, ha tudsz

Felkérés

Azt gondoltam, hogy csupán a véletlenek miatt kerültük el egymást Iwannal egy teljes héten át, de mikor a következő hét is lassacskán eltelt úgy, hogy semerre sem láttam kezdtem furcsálni a dolgokat.

Malfoy valahogy mindig ott termett, ha elindultam Iwan keresésére és szépen elterelgetett, hogy újabb sztorikat meséljen egy-egy képről a falon. Egy darabig reménykedtem hátha azért hivogat félre, hogy felkérjen, de nem tette. Esze ágában sem volt ilyesmi így hát mikor péntek délután újra elém termett a semmiből megpróbáltam lerázni.

Haragudtam rá amiért nem kér fel. Sőt látszólag az eszébe sem jutott.

-Malfoy kérlek hagyj kicsit végre magamra. Dolgom van. -Dorgáltam meg.

-Csak szeretnék időt tölteni veled. -Vonogatta ártatlanul a vállát.

A héten több gyanús esemény is történt. Az egyik vacsoránál nem nyílt ki a klubhelyiség ajtaja, ezért odabennt kellett vacsoráznom a kekszeket és a teákat. Az után pár nappal hozzá ragadt a kezem a kilincsre. Mire sikerült leszednem a kezemet a fogóról addigra pedig Iwan eltűnt a tömegben. Legutóbb pedig amikor Iwan próbált közelebb jönni és talán megszólítani olyan volt mintha nem tudna kinyílni a szája.

De ebből elég volt. Bárki is próbál nekem rosszat tenni, mostmár elég.
Sietve csörtettem Malfoy elől a folyosókon, de ügyesen tartotta az iramot.

-Várj Athena! Még nem mondtam el mindent. -Kiáltott utánnam zihálva. De nem álltam meg neki. Elég ennyi időhúzás.

Nemtudtam merre rohanok csak el az újabb mese elől a szüleiről, a szerelemről, a rossz döntésekről és a súlyos múltról.

Ahogy rohantam az út kétfelé vált. Az egyik irányba a könyvtár volt a másik felé pedig néhány terem. Nem volt időm gondolkodni de nem is kellett. Izmos kar nyúlt ki a sarkon és a számat befogva rántott el. Felnéztem és Iwan-t láttam. Pálcája a kezében volt és máris mozgott. Pajzs feszült előttünk és Iwan intett, hogy maradjak csendbe.

Malfoy zajos léptei elérték a válaszutat. Felénk nézett mire még levegőt venni is elfelejtettem. Vékony magas alakja meggörnyedt. Valami olyasmit mondott hogy Flint ki fog nyírni aztán kétségbe esetten sietett a könyvtár felé. Valószínűleg nem látott mert a tekintete tovább siklott rajtunk. Amikor Iwan úgy gondolta Malfoy elég messze van szépen csendben elindultunk vissza, de a pajzsot nem emelte le és továbbra is csendben haladtunk egymás mellett.

Kisétáltunk a kastélyból egészen el a tóig ahol a hajójuk lebegett könnyeden a vizen. A szél játszadozott vele. Szépen komótosan mint egy bölcső dülöngél jobb-balra a hajótest. Iwan csak itt vette le a pajzsot rólunk és rögtön bele is kezdett a mondandójába.

-Furcsa egy barátaid vannak. -Emelte meg az egyik szemöldökét.

-Mire gondolsz? -Néztem rá vissza zavaromban.

-Először azt hittem rám uszítottad őket vagy ez valami szokás itt, hogy ennyire körbe vesznek és mindent megmutatnak. -Miközben beszélt azzal az ízes akcentussal a tekintetét nem vette le rólam vagy csak kevés időre. -Aztán amikor nem akartál felállni hozzám az asztaltól azt gondoltam nem is kedvelsz és így akarsz elkerülni.... De amikor betapasztották a számat már sejtettem, hogy mi zajlik itt most pedig már biztos vagyok benne.

Szemében játékosság csillant mintha élvezte volna azt hogy küzdenie kellett.

-Betapasztották a szádat? Kik? -Először azt hittem Pansy az, hogy ne legyen partnerem a bálra dehát akkor miért nem Malfoytól tartott távol?

-A mostani üldöződ meg a fogas barátod... Nem láttad? -Beharapta az alsó ajkát mintha attól tartana tudtam a dolgokról és én is részt vettem benne.