25. Kötet - 74. Fejezet

5 0 0
                                    

74. Fejezet

Teltek a hónapok. Az őszből tél lett, és amilyen gyorsan jött olyan gyorsan múlt is el a karácsony, majd a szilveszter mígnem eljött 2018 márciusa. Bár a reggelek még hidegek voltak de napközben már lehetett érezni a meleg tavaszi napsugarakat. Ez azonban azt is jelentette, hogy az iskolákban elkezdődött az az időszak mikor a diákok igyekeztek javítani a jegyeiken , hiszen már csak pár hónapjuk volt arra, hogy elkerüljék a bukást. Jake és Natalie számára ez az év különösen fontos volt lévén ez volt az utolsó évük az általános iskolában mielőtt jövőre középiskolába mentek volna.

- Te eldöntötted már, hogy hova mész tovább? - kérdezte Natalie Jake-től az órák közötti szünetben.

- Konkrét tervem még nincs, de nagyon gondolkodom azon, hogy megpróbálkozok valamilyen művészeti iskolával. Elvégre egész jól rajzolok. - válaszolta Jake. - És te?

- Én üzleti sulira gondoltam. - felelte határozottan a lány. - Szeretnék olyan sikeres lenni mint anya vagy apa és ki tudja,lehet egy nap nekem is saját üzleteim lesznek saját irodával és egy álompasi titkárral. - olvadozott amin Jake csak a szemét húzta.

- Egész nap bent ülni egy irodában? Unalmas és mentálisan fárasztó, plusz olyan felelősségeket kell vállalnod amiket sokan a hátuk közepére sem kívánnak.

- Gondolod te. - vágott vissza. - Ha anyának és apának megy akkor nekem is fog.

Ekkor megszólalt az óra kezdetét jelző csengőszó. Mindenki visszaült a helyére mire Mrs. Maybell is belépett a terembe.

- Sziasztok gyerekek!- köszöntötte az osztályát.- Mielőtt elkezdünk beszélgetni a pályaválasztásról egy izgalmas hírt szeretnék közölni veletek! Ma új osztálytársatok érkezik! Fogadjátok őt sok szeretettel és segítsetek neki abban, hogy hamar beilleszkedhessen! Gyere be! - szólt az ajtó felé.

A diákok izgatottan várták, hogy vajon ki is lesz az új társuk. A lányok remélték, hogy egy helyes srác lesz míg a fiúk csak abban, hogy nem olyan lesz mint Lance volt . Az ajtó lassan kinyílt és belépett rajta az új tanuló. Egy korban megfelelő sarki róka srác volt, egy mintás sötétlila pólót és sötétkék farmert viselt. Egy dolog azonban már egyből szemet szúrt mindenkinek: A haja szintén hófehér volt. Lassan odasétált a tábla elé majd felnézett. Élénk sárga szemeivel meredt az osztályra.

- Gyerekek ,ő itt az új osztálytársatok! Mutatkozz be kicsim. - mondta a tanárnő, mire a fiú megszólalt.

- Sziasztok! A nevem Gregory de hívjatok csak Greg-nek! Nemrég költöztünk ide az apámmal! Remélem,hogy jól ki fogunk jönni egymással!- mutatkozott be a fiú. A többiek persze egyszerre üdvözölték, de volt valami nyugtalanító abban ahogy a sárga szemeivel nézett rájuk.

- Mivel csak ott van hely ezért Lance egykori helyét kapod meg Greg. Ülj le szépen,majd a szünetben ráértek ismerkedni. - mondta a tanárnő és a fiú el is indult a helye felé. Odafelé menet elhaladt Jake mellett is, viszont ahogy elhaladt mellette egy apró vigyor jelent meg az arcán. A fiú beleborzongott. Greg leült a helyére és az óra hátralévő részében meg sem szólalt. A szünetben mindenki odament hozzá és próbáltak szóba elegyedni vele.Kérdezgették arról, hogy hol laktak eddig, mi a kedvenc étele és ilyenek.

- Apával mindig is kettesben éltünk. - válaszolta az egyik kérdésre. - Eddig Washingtonban éltünk csak a munkája miatt áthelyezték ide. - mesélte. Jake és még pár gyerek viszont inkább csak tisztes távolból figyelte ahogyan a többiek Greg körül legyeskedtek.

- Elég fura gyerek ez nem gondoljátok? - kérdezte Zac.

- Nem is az hanem ahogy az előbb elhaladt mellettem és rám vigyorgott attól kirázott a hideg! - felelte Jake.

Souls of DarknessWhere stories live. Discover now